Pest megye 8 települése is a legjobb módúak között

//Tóth Gábor
vasarloero_felmeres_freepik_20201208

Képünk illusztráció. forrás: freepik

A GfK minden évben elkészíti a vásárlóerőt alapul vevő rangsorát. Ebben európai és hazai szinten is kiderül, hogy egy-egy térségben lakó polgár, átlagosan mennyit tud költeni. Régiónk magyar viszonylatban az élen áll, viszont Dunaharaszti nem került be a TOP 10-be.

A GfK elemzése szerint 2020-ban egy átlagos európai polgárnak 773 euróval kevesebb, azaz 13.894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. Ez éves szinten (2020.12.04-es árfolyamon számolva – 1 euro = 357 Ft), 4 960 158 forintot jelent, ami 413 346 forint havi elkölthető, azaz nettó értéket képvisel.

A lista élén álló Liechtenstein lakóinak egy főre jutó vásárlóereje 64 240 euró, azaz közel 23 millió forint, évente. Hazánkban ugyanez az érték mindössze 2 452 947 Ft, ami 7,3%-os visszaesést jelent egy év alatt!

Mindemellett a top 10 megye rangsora a tavalyi évhez képest változatlan. Továbbra is Budapest vezet, Pest megye (Budapest nélkül) Fejér és Komárom-Esztergom megye után a 4. helyet szerezte meg.

Ami az egyes városokat illeti (5000 főnél nagyobb települések rangsora, Budapest nélkül):

  1. Üröm (Pest megye)
  2. Budaörs (Pest megye)
  3. Paks (Tolna megye)
  4. Nagykovácsi (Pest megye)
  5. Solymár (Pest megye)
  6. Szentendre (Pest megye)
  7. Diósd (Pest megye)
  8. Törökbálint (Pest megye)
  9. Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
  10. Dunakeszi (Pest megye)

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (ideértve mindenféle állami juttatást is). A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak, áll a felmérésről készült közleményben.

Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – úgymint élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíjpénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés – fordít.

(GfK)