Nyári, alkonyi órákban elevenedhet meg a tisztább vizű folyószakaszok vízfelszíne – írja a National Geographic. A türelmes és szerencsés megfigyelő, hófehér rovarok ezreit láthatja kiemelkedni a vízből.
A dunavirág (Ephoron virgo) nyaranta, 3-4 hetes rajzási időszakában szaporodik alkonyat után. Ilyenkor az utolsó lárvaalak, a nimfa a vízfelszínre úszik, néhány perc leforgása alatt előimágóvá, majd szubimágóvá vedlik. Az előimágó, a kifejlett kérészhez hasonló, szárnyas alak újabb vedlés után válik ivarérett imágóvá. A rovar védett hazánkban, egyedeinek eszmei értéke 10.000 Ft.
dunavirag
Kérészek esti virágzása a Dunán, Nagymaroson a Nomád Bárban..
A nőstények repülni kezdenek, méghozzá a folyásiránnyal szemben, és ennek nagyon fontos szerepe van. Ugyanis azt szeretnék, ha a lerakott petéik nagyjából ugyanott kelnének ki, ahol ők is, azaz a víz sodrását is belekalkulálják a szerelmükbe. Egyszerre 6-8 ezer petét tartalmazó petecsomót raknak le. A legérdekesebb viszont az, hogy a dunavirág nőstényeinek jórésze szűznemzéssel szaporodik, azaz kibújásuk után nem párosodnak a hímekkel. Ennek az az eredménye, hogy petéikből csak nőstények jönnek világra.
A kérészpetékből kikelő lárva néhány hónapos fejlődése során tizenötször-tizenhatszor vedlik. Az így keletkező anyag egyébként haltáplálékként szolgál.
(National Geographic)
