A porajmos, a roma holokauszt áldozataira emlékezünk

//Berényi Attila
romaholokauszt_wikimedia_Bundesarchiv_R_165_Bild-244-48,_Asperg,_Deportation_von_Sinti_und_Roma_20200802

Romák deportálása a németországi Aspergben 1940 májusában. forrás: Bundesarchiv, R 165 Bild-244-48 / CC-BY-SA 3.0 / CC BY-SA 3.0 DE

A porajmos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás. Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban, írja az MTI.

A porajmos cigány nyelvi kifejezés. Eredeti jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. A kifejezés magyar megfelelője: roma holokauszt, emlékeztet a wikipédia.

A porajmos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehezebb megállapítani; a becslések 200 000-től 2 000 000-ig terjednek.

A roma holokauszt áldozataira való emlékezés kulcsszerepet játszik a társadalom széles rétegeiben táplált rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelemben – jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, akit az MTI idéz. A dilomata felhívta a figyelmet, hogy a folytatódó küzdelem elengedhetetlen a romaellenes megnyilvánulások visszaszorítása és emberi jogaik védelme érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Vera Jourová jogérvényesülésért felelős biztos, valamint Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos közös nyilatkozatban kiemelte: Európa erkölcsi kötelessége emlékezni a náci időszak minden üldözöttjére, köztük a romákra, akik a mai napig rasszizmussal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek.

A magyarországi cigányságot sújtó porajmos története csak megközelítően dokumentálható. Széles körben elterjedt vélekedés szerint Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően – jelentős mértékben ezekről a zárt cigánytelepekről – kb. 30–70 000 romát, köztük gyerekeket, nőket és öregeket deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. A porajmos során meghalt magyarországi cigányokról nem rendelkezünk pontos számadatokkal.

 

(Wikipédia, MTI)