100 évvel ezelőtt írták alá a „Trianoni békeszerződést”

//Tóth Gábor
Virágok szimbolizálják a történelmi és a jelenlegi határokat, Dunaharaszti, forrás: dho
Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította Magyarországot, a magyarság egyharmada az új határokon kívülre került. Június 4-ét az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította 2010. május 31-én.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett, emlékeztet a wikipédia.

A szerződést a felek, budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versaillesi Nagy Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.

A történelmi okirat Magyarország új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság széthullott, a 282 870 km² területű Magyarország, pedig valamivel több, mint a ⅔-át elvesztette. A 100 évvel ezelőtt történtekre ma a történelmi Magyarország minden részében megemlékeznek.

Dunaharasztin 16 órakor kezdődik a csendes megemlékezés. A Polgármesteri Hivatal szervezte eseményről itt írtunk.

 

(wikipédia)