A földrengés után jeges ár sújtotta 1956-ban térségünket

//Berényi Attila
Jelenetkép / Vízügy Magyarország: Jeges ár a Dunán / YouTube
Haraszti és környéke még ki sem heverte az 1956 január 12-i földrengést, rá két hónapra újabb természeti csapás fenyegette az itt élőket.

Az akkori tél kemény volt, sok hóval, csapadékkal. Olyan hideg február, mint akkor az előtte való 176 évben csupán egyszer, 1929-ben volt. A Duna alsó szakasza befagyott. Az Alpokban hirtelen bekövetkezett enyhülés és az ott lehullott igen jelentős csapadék következtében a folyón a jégmozgás okozta árhullámokat közvetlenül egy egészen rendkívüli méretű hóolvadásos árhullám követte, áll az Országos Vízügyi főigazgatóság visszaemlékezésében.

Március 10-én hajnalban félre verték a környéken a harangokat. Harasztiban és Szigetszentmiklóson is nagy volt a baj. A lakosságot először a vasúti töltésre menekítették, majd a faluban helyezték el. A Csepel Autógyár teherautókat adott a homok rakodáshoz, a mentéshez. Az aluljáróknál zsákokba rakták a homokot és úgy torlaszolták el az 1,5 méter magas vizet. A rendőrség és a lakosság segített a civilek mentésében.

A jeges víz ugyanis a Ráckevei-Duna alsó szakaszán őrködő Tassi-zsilipet egyszerűen feldöntötte, a jég feltorlódott és felfelé folyva a kis-Dunán Csepelig elöntötte az Árpád-ligetet és a Czucor-szigetet, olvasható a dunamentiforum.hu írásában.

Hogy a korabeli filmhíradó hogyan látta az országot végig pusztító áradatot, hogyan küzdöttek ellene, itt megnézheti:

A jeges ár a déli országrészben okozott jelentős pusztítást, több települést ki kellett telepíteni. 1956. március 11-én a védekezők létszáma elérte a 38 000 főt. A gépek közül a védekezési csúcsidőben 20 kotró, 180 dömper, 7 tológép dolgozott egyszerre, a tehergépkocsik legnagyobb száma 2455 volt. A főbb védekezési anyagok közül 830 m3 faanyagot, 44 000 tonna vízépítési terméskövet, 1 520 000 db zsákot és 24 500 fáklyát használtak fel.