Auschwitz csak egyike volt a náci német birodalom által működtetett táboroknak, de joggal vált a kegyetlenség, embertelenség szimbólumává. A tábor gázkamrái és krematóriumai jelképezik a náci rasszista, embergyűlölő ideológia minden elvetemültségét. A három fő- és több, mint egy tucatnyi altáborban, ahol százezrek raboskodtak, a felszabadítók 1945. január 27-én csupán mintegy 7500, végletekig legyengült túlélőt találtak, írja a Holokauszt Emlékközpont.
Magyarország, illetve a magyar állam számára azért is fontos hely Auschwitz, és azért fontos nap a tábor felszabadulása, mert az 1944 tavaszán és nyarán a korabeli Magyarország területéről deportált mintegy 450.000 magyar zsidó nagy részét az auschwitzi koncentrációs táborba küldték.
Ide kerültek azok a Dunaharasztiból először a Csepeli gettóba szállított izraelita vallásúak is, akik korábban itt éltek városunkban. Az Auschwitzba megérkezett, de elcsigázott és fáradt emberek mintegy 80 százalékát azonnal szelektálták, és a gázkamrában lelték halálukat. Érdemes megjegyezni, hogy az auschwitzi lágerkomplexumban elpusztított emberek számát 1,1-1,2 millióra teszik, a legóvatosabb becslés szerint is a megöltek harmada magyar volt.
A zsidókon kívül a koncentrációs táborokba vitték a fogyatékosokat, a romákat, a homoszexuálisokat, hadifoglyokat, politikai vagy vallási ellenállókat. Egyes becslések szerint a náci rendszer (minden áldozatot egybe számolva) 9 és 11 millió fő közötti áldozatot követelt.
A Csepeli zsidó temetőben (1211. Budapest, Nefelejcs u. 11.), az országos megemlékezésekkel összhangban ma (2020.01.27.) megemlékezést tartanak reggel 9 órakor.