A vasútfejlesztést irányító vegyesvállalat vezetőjével egyeztetett Dunaharaszti polgármestere

//Berényi Attila
budapest-belgrad_online_freepik_wirestock_20210312

Képünk illusztráció, forrás: freepik / wirestock

Meglehetősen nagy visszhangot váltott ki, hogy nemrégiben hivatalosan megjelent azon telkek felsorolása, amelyek érintettek lehetnek a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projektben. Dunaharaszti polgármestere online egyeztetést tartott ez ügyben a kínai-magyar vegyesvállalat projektvezetőjével. Most egy nyilatkozatban ismertették az ott elhangzottakat.

Néhány napja a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet egyrészt kiemel jelentőségűvé nyilvánította a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekttel kapcsolatos egyes eljárásokat, másrészt tételesen, településekre bontva ismertette azokat a telketet (helyrajzi szám alapján) amelyek réintettek lehetnek a beruházásban. Erről itt írtunk korábban. Dunaharaszti városvezetését (ahogy a többi érintett települést is) váratlanul érte ez a jogszabály. Dr. Szalay László online egyeztetést kezdeményezett ez ügyben.

A megbeszélés után a városvezető közösségi oldalán számolt be az ott elhangzottakról. Dr. Szalay László a beruházást koordináló kínai-magyar vegyesvállalat projektvezetőjétől megtudta, hogy a telek kisajátításra csak kivételes esetben kerül sor, az érintetteket a nyáron keresik majd fel. Március 17-én indul a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás, ennek során lakossági fórumot is tartanak, de a járványhelyzet miatt elképzelhető, hogy online formában.

A legtöbb helyen kétoldali zajvédő fal építését ígéri a beruházó, a rezgés csillapítást vasbeton aljzatba ágyazott műanyag elemekkel oldják meg. Ahol ez nem kivitelezhető, ott kártalanítanak. Jelentős fejlesztésen esik majd át a MÁV-Alsó állomás, és a város a piac északi végénél szeretne egy gyalogos-kerékpáros aluljárót. A Némedi úti aluljárót kiszélesítik. A polgármester azt ígérte, hogy a további egyeztetések részleteiről is tájékoztatja majd a közvéleményt.

A kiadott közleményt alább szó szerint is közöljük.

„A mai napon online egyeztetést folytattam a Budapest-Belgrád vasútépítés legfontosabb kérdéseiről a kínai-magyar vegyesvállalat projektvezetőjével.

A megbeszélésen részünkről jelen voltak azok a kollégáim is, akik a felmerült – jellemzően műszaki, vagy közművekkel kapcsolatos – kérdések szakértői.

A legfontosabbal kezdem, ami a leginkább érdekli most a harasztiakat: mi lesz az érintett ingatlanok sorsa?

Erre kérdeztem rá először.

Mi lesz konkrétan azokkal az ingatlanokkal, amelyeket érint a beruházás, és amelyeket a kormányrendelet taxatíve felsorol?

A központi vasútállomástól észak felé húzódó szakaszon a Baross utca felé épül majd meg a 2. vágány. A vágányoktól mindkét irányban 20 méteres védősávokat jelölnek ki, az ebbe belekerülő ingatlanok érintettek a beruházásban.

Kisajátításra csak kivételes esetben lehet szükség, ez Dunaharasztin nem lesz jellemző, a konkrét mérések június-július folyamán történnek majd meg.

Ezt követően (tehát még a nyár folyamán) keresik meg az érintett tulajdonosokat. Az tehát, hogy valamely ingatlan a védősávba került, még korántsem jelenti azt, hogy kisajátításra is sor kerül.

Itt jegyeztem meg azt, hogy nagyon fontos lenne kommunikálni a lakosokkal (és az önkormányzattal is, persze), hiszen életbevágó ügyről van szó. Nos, ebben végre változás várható.

Március 17-én indul a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás, amit – a kormányrendelet szerint – a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal folytat majd le. Ennek során lakossági fórumot kell tartaniuk, sajnos, ha a pandémia elhúzódik, csak online formában. Erről minket is értesítenek, ahogy megkapjuk a hirdetményt, rögtön értesítjük Önöket. Kérem, vegyenek majd részt ezen minél többen, itt feltehetik majd a kérdéseiket.

Zaj. 6,6 km zajvédő fal épül majd meg, a 134-es szelvényszámtól (észak, külterület) gyakorlatilag végig, a legtöbb helyen kétoldali, lesz, ahol csak egyoldali, a típusa még nem dőlt el.

A jogszabály azt írja elő, hogy ennek telepítése kötelező, ahol nem lehet falat telepíteni (pl. átkelőpontok környezetében), ott ún. passzív zajvédelmet kell alkalmazni, ez az érintett ingatlanok nyílászáró-cseréit jelentheti. Ez is nyáron dől majd el.

Rezgés. A technológia vasbeton aljzatba ágyazott műanyag rezgéselnyelő betéteket jelent, a teljes vonalon mindössze 20 olyan ingatlan van, aminek környezetében nem lesz ilyen, ott kártalanítás lesz, de nálunk nem lesz szükség ilyesmire.

Máv-Alsó állomás. Itt kétoldali peron lesz, a jelenlegi útátjáró Taksony felőli oldalán. A vasút keleti oldalán P+R parkolókat alakítanak ki.

Ismét felvetettem azt az igényünket, hogy szeretnénk „legalizálni” azt az átkelőhelyet, amit a lakosok az évtizedek során maguknak alakítottak ki a piac északi végénél. Lényeg az, hogy itt egy gyalogos-kerékpáros aluljárót szeretnénk, amely összeköti a Haraszty Ferenc utcát a Kinizsi utcával. Ez nagyon fontos számunkra, ha nem fér bele a projektbe, akkor megépítjük mi magunk, csak szeretnénk, hogy ez most történjék meg, amikor amúgy is építkezik a beruházó. A terveket összehangoljuk, ebben megállapodtunk.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a Némedi úti aluljárót kiszélesítik, ez része a projektnek, itt végre normális járda és kerékpárút épül majd meg.

Már korábban is jeleztük a különböző közmű-átvezetések lényeges szempontjait, ezt most is megtettem, már tervezzük azt az ivóvíz-, illetve szennyvízvezetéket, amit meg kell építeni és ezt szintén össze kell hangolni a beruházással, de ennek részleteivel itt nem terhelném Önöket.

Ami a legfontosabb: az érintett ingatlanok sorsában a nyár első felében várható legközelebb fejlemény, de a lakossági fórum is kiváló alkalom lesz a kérdések tisztázására.

Magam sem „állok le” persze, több találkozó szervezése van folyamatban, amint bármi releváns információhoz jutok, rögtön megosztom Önökkel!

(dr. Szalay László / facebook)