dho: Sikeres volt az idei önkormányzati választás a Fidesz szempontjából itt, Dunaharasztin?
Knapp Tibor: Attól függ, milyen szempontból nézzük. Ha az elvárásainkat vizsgáljuk, akkor nem. Mi öt egyéni képviselői helyben és egy listásban bíztunk. Ehhez képest lett három egyéni képviselőnk, és egy listás. Ám ha mindezt úgy vizsgáljuk, hogy a fővárosban és az agglomerációban milyen hangulat alakult ki, ahhoz képest ez nem rossz eredmény! Országos viszonylatban pedig hoztuk pártunk átlagát ezen a szavazáson. Én úgy látom egyébként, hogy a pártpolitika irányából egy picit a civil képviselet irányába tolódott az önkormányzatiság, bár pártlistán a Fidesz ugyanúgy megkapta a 46 százalékot, mint az Európai Parlamenti választáson.
dho: Minek tudható be ez a fajta civil erősödés?
K.T.: Harasztin előtte is erős volt a civil jelenlét, a testület többségét korábban is a Lokálpatrióták adták. Itt nem történt elmozdulás, továbbra is több a civil a testületben, mint a pártok által támogatott képviselő.
dho: Elképzelhető emiatt változás az Önök politikájában itt? Nyitnak még jobban a civilek felé?
K.T.: Az az igazság, hogy helyi szinten szerintem nincs pártpolitika. Mindig ügyek mentén döntünk.
„Az elmúlt öt év alatt talán egyetlenegy ügy volt, amikor a párt kommunikációját képviselve fel kellett szólalni testületi ülésen – ez a migránsügy volt.”
Ezt leszámítva, rajtuk sohasem volt felső nyomás arról, mit hogyan döntsünk el.
dho: Ha már itt tartunk, Polgármester úr a Fidesz támogatásával nyert ezen a választáson. Jelenthet ez változást az ő politikájában? Az Önök pártja felől érkezhet határozottabb kérés felé?
K.T.: dr. Szalay László a helyi Fideszes képviselőkkel kialakított korrekt kapcsolat és a terület országgyűlési képviselőjével ápolt jó viszonya miatt kapott támogatást. Pánczél Károly (Fidesz) nagyon sokat segített az egész körzetnek, így Dunaharasztinak is. Ennek köszönhetően egy jó munkakapcsolat alakult ki az országgyűlési képviselő úr és a polgármester úr között. Emiatt támogattuk mi is helyi szinten Szalay László indulását. A másik fő indok az volt, hogy nem volt saját jelöltünk.
dho: Miért nem volt saját jelöltjük?
K.T.: A Fidesz helyi vezetőinek nincsenek ilyen politikai ambíciói. Mindegyikünknek van saját hivatása, szakmája, vállalkozása, amelyet szívesen csinál, és amit a polgármesteri tisztségért fel kellett volna adni. (Az összeférhetetlenségi szabályok miatt a polgármesterek nagyon kevés egyéb kereső tevékenységet folytathatnak. – A szerk.)
dho: Ugorjunk egy picit vissza az időben. Hogyan értékeli a kampányt, milyenek voltak az abban alkalmazott módszerek?
K.T.: Mi abszolút korrekt kampányt folytattunk. Egy jó csapattal dolgozunk. Azt gondolom, hogy mi és a Lokálpatrióták – és pluszban, ez alkalommal ide sorolnám Hajdu Zsolt független képviselőurat is – személyeskedéstől mentes munkát végeztünk ebben az időszakban.
„A mi jelöltjeink igyekeztek távol tartani magukat a felesleges vitáktól. Ezt főleg a közösségi felületekre értem.”
Közben a kampányban olyan hangok is megjelentek, amelyek eddig nem voltak megszokottak. Gondolok itt – később mandátumhoz nem jutott – független képviselő-jelöltekre. Ez új volt a választóknak. Ám azt le szeretném szögezni, hogy az a fajta stílus, amelyet néhányan megengedtek maguknak a kampány során, már elég szélsőséges volt. Ezzel pedig mi nem tudunk azonosulni. Azt is látni kell, hogy a régi-új képviselők elég hangsúlyos szereplői a körzetüknek.
forrás: dunaharaszti online
dho: Jó döntés volt, hogy a Fidesz jelöltjeinek többsége itt, Harasztiban igyekezett távol tartani magát a közösségi felületektől és az ott kibontakozó kommunikációtól.
K.T.: Egy közszereplőre szinte bárki mondhat bármit, emiatt nagyon nehéz bizonyítani az ellenkezőjét. Ez pedig ártalmas. Ezekből a konfliktusokból egyszerűen nem lehet jól kijönni.
dho: Nézzük akkor a másik oldalát! Sok választó igényli, hogy kommunikálhasson a jelöltekkel, akár a közösségi portálokon, akár személyesen. Megvolt erre a lehetőség?
K.T.: Én például a saját körzetemet háromszor jártam végig, házról házra. És ez feladata volt minden egyes jelöltünknek. Nyilván nem mondok vele újat, hogy ez egyfajta „fideszes” kampánystratégia. Azt valljuk ugyanis, hogy oda kell menni, beszélni kell az emberekkel. Természetesen, aki eddig is képviselő volt, annak a helyzete könnyebb, hiszen őt jobban ismerik a körzetében élő emberek. Én már tizennegyedik éve vagyok képviselő, jól ismerem a választóimat. Bár becsengetek mindenkihez, de tudom, ki fog úgy ajtót nyitni, hogy a támogatásáról biztosít.
dho: Az egy elég erős jelzés, hogy ugyanaz a képviselő-testület folytathatja a következő öt évben is a munkáját, mint az előző ciklusban. Ennyire jó munkát végeztek?
K.T.: Persze ennek is van benne szerepe. Azt senki sem vonja kétségbe, hogy Dunaharaszti a polgármester úr ideje alatt rengeteget fejlődött – nyilván ez annak is betudható, hogy volt honnan fejlődni. Amikor én 2002-ben ideköltöztem, akkor még többségében földes utcák voltak a településen. Azt is látnunk kell, hogy Harasztiban van pénz – van egy komoly ipari parkunk, és a bevételeknek köszönhetően van mit fejlesztésre költeni. Rengeteg pénzből fejlődhetett a város, egyrészt a saját bevételekből, másrészt a sikeres pályázatoknak köszönhetően. Ebből építettünk utakat, bölcsődéket, óvodákat. Valószínűleg ezt a fajta fejlődést is díjazták a választók.
dho: Most, amikor mi beszélgetünk, már túl van az alakuló ülésén a régi-új képviselő testület. Belül némi átrendeződés tapasztalható. Ön például két bizottsági elnökséget kapott.
K.T.: Igazság szerint ez csak egy darab pozíció. Ugyanis a Pénzügyi Bizottság vezetője automatikusan lesz a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnöke is. Ez utóbbira én nem nagyon pályáztam. Ezeket a posztokat eddig egy MSZP-s képviselő, Kücsön Sándor töltötte be – szerintem egyébként mindenki megelégedésére. Persze az látszik, hogy politikailag van egy kis átrendeződés, a szocialistáknak egyre kisebb a súlya a városban. A váltás tagadhatatlanul annak is köszönhető, hogy most mi támogattuk a polgármester urat.
dho: Emiatt a belső átrendeződés miatt várható-e bármilyen változás a képviselő-testület hozzáállásában?
K.T.: Átnéztem a kampányban a jelöltek ígéreteit. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy – ahogy országosan sokszor előjön a Nemzeti Minimum kérdése – …
„… létre kellene hozni a Haraszti Minimumot. Ebben benne lehetne mindaz, amit feltétlenül meg kell csinálni a következő öt évben. Vannak ügyek, amelyek mára megkerülhetetlenné váltak.”
Ilyen például a kerékpárút kérdése. Az, hogy városunkban manapság nehézségekbe ütközik a bringázás, lassan tarthatatlan. Ugyanilyen hangsúlyos kérdésnek tartom a Sportsziget kérdését is. Ezt a területet rendbe kell tenni, és valóban a város legszebb része lenne. Vagy akár vehetjük a járdák és a vízelvezető árkok állapotát is.
dho: Nagyon jól hangzik ez a Haraszti Minimum, de pontosan mi lenne ez?
K.T.: Bár van a városnak egy úgynevezett ciklusterve, de az egy nagyon kibővített elképzeléshalmaz, ráadásul nagyon nehezen megfogható. Ha ezt áttekintjük, kiemelhetjük belőle azokat a legfontosabb dolgokat, amelyekben mindannyian egyetértünk. Ezekért pedig az egész testület küzdhet a következő öt év során. Én kezdeményezem, hogy legyen egy ilyen szűk, de átfogó programunk, azaz a Haraszti Minimum!
Ez volt sorozatunk utolsó része. Próbáltuk szóra bírni Karl Józsefet a Lokálpatrióták részéről, de ő nem szeretett volna élni az interjú lehetőségével.
