Dunaharasztin is lehetőség van arra, hogy egészen kisbabakorától akár élete végéig nyelvet tanuljon bárki, ráadásul játszva – és ebben nincs semmi kötelező. Dr. Varga Judittal, a Helen Doron English Dunaharaszti nyelviskola vezetőjével és tanárával, valamint László-Tar Noémivel, a TEENglish Nyelvi Oktatóközpont vezető tanárával beszélgettem.
dho: Ti már érzitek a törvénymódosítás hatását?
Dr. Varga Judit: Még annyira friss ez a változás, hogy egyelőre nem. A Helen Doron Dunaharaszti a kisebbeket segíti nyelvtudáshoz. Ugyanúgy vannak diákjaink, ugyanúgy jönnek az új jelentkezők is. Az a fontos, hogy megértsék a szülők és a diákok is, hogy
„nem a nyelvvizsga a kulcsfontosságú, hanem a nyelvtudás.”
Azaz mindenki folytassa a nyelvtanulást, függetlenül attól, hogy az adott felsőoktatási intézmény kéri-e a nyelvvizsgát, vagy sem.
dho: A TEENglish a nagyobb gyerekeket és a felnőtteket fogadja. Itt azért már jobban megjelenhet a változás szele…!
László-Tar Noémi: Valóban. Nálunk több olyan diák van, aki a diplomája miatt tanul nyelvet. Egyelőre nagyon nem érezzük mi sem a hatást. Persze volt olyan, aki a törvénymódosítás miatt búcsút mondott a nyelvtanulásnak. A tiniknél viszont egyáltalán nem érzem, hogy emiatt elmennének. Az ide járó fiatalok szülei közül többen azt mondják, hogy bármikor visszaállhat a korábbi rend, és akkor megint kell majd a nyelvvizsga. Sokan vannak, akik külföldön szeretnék folytatni a tanulmányaikat, vagy egyszerűen szeretnék nyitva hagyni ennek a lehetőségét. Mi a nyelviskolánkban nemcsak a hazánkban akkreditált és elfogadott nyelvvizsgákra készítünk fel, hanem a nemzetközi Cambridge nyelvvizsgára is – ez pedig az európai felsőoktatásban felvételi követelmény.
V. J.: Megfigyelhető az is, hogy egész családok jelentkeznek nyelvi képzésre. Azt kérik ugyanis, hogy készítsük őket fel meghatározott idő alatt arra, hogy külföldön élhessenek; biztos alapokon nyugvó kommunikációs eszköztáruk legyen. De sok szülő igyekszik egy lépéssel előre gondolkodni, és megadni a gyermekének azt a nyelvtudást, már pici kortól kezdve, hogy akár a határokon kívül is boldogulhasson majd később.
dho: Mire készítitek fel a gyerekeket, kamaszokat, felnőtteket? Milyen ez a képzési forma?
V. J.: A legfontosabb, hogy aki ide jár, az hozzászokik ahhoz, hogy idegen nyelvi közegben kell boldogulnia. Amint elkezdődik az óra, már csak angolul beszélünk. Így a kicsik a meséken, mondókákon kívül észrevétlenül megtanulják a fontos kifejezéseket is – „ülj le, kérd el, kérdezz, válaszolj…” Ezek a külföldi ovihoz vagy sulihoz nagyon jól jöhetnek. Teljesen automatikussá válik náluk, hogy használják ebben a közegben ezeket a kifejezéseket.
dho: A kamaszok azonban már egyfajta alappal érkeznek, még akkor is, ha nem tanulták direktben a nyelvet: a streamingszolgáltatók filmjein, digitális játékokon, zenéken nevelkedtek.
L. T. N.: Valóban, sőt a tiniknél az esetlegesen berögzült nyelvi hibákat is könnyű kijavítani. A felnőtteknél ez már nagyobb kihívást jelent, de olyan biztonságos közeget biztosítunk számukra a TEENglishben, ahol mernek kísérletezni a nyelvvel, újra és újra megpróbálni az adott szerkezet használatát. Nagyon másként tanulják a nyelvet a fiatalok, mint korábban. Valóban, az idegen nyelvű filmek, rajzfilmek sok tudást közvetítenek, a gamerek folyamatosan kommunikálnak egymással a neten keresztül. A gyerekek hallás utáni nyelvkészsége fantasztikus. A nyelvvizsga-felkészítéskor például erre kell a legkevesebb energiát fordítani, és gazdag a szókincsük is. Ehhez kell felfejleszteni a nyelvtant, valamint az olvasási- és íráskészséget.
dho: A Helen Doron képzési módszer éppen a hallás utáni nyelvkészségre alapoz.
V. J.: Mivel angolul folynak a foglalkozások, aztán otthon nézik a Helen Doron-meséket, hallgatják a dalokat – így gyorsan beépül a nyelvi anyag. A foglalkozások alatt pedig kártyákról tanulják meg az új szavakat, és sok-sok mozgással rögzítjük a kifejezéseket és cselekvéseket. Ez a multiszenzoros technika tulajdonképpen a vizuális, auditív és kinesztetikus csatornák szimultán használatát jelenti. A Cambridge Young Learners gyereknyelvvizsga-szintfelmérőknél érezzük is ennek előnyét, mert szóban és hallás utáni megértésben nagyon erősek a tanítványaink. Ez pedig fantasztikusan nagy előny! Ezt az állami intézményekben nem tudják produkálni. Hiszen itt készségszinten használják a nyelvet. Akik nálunk végeznek, azok felmenő rendszerben, nagyon hasonló oktatási módszerrel tudják folytatni a TEENglishnél a tanulást.
L. T. N.: Azt vettük észre, hogy nagy a különbség azok között a gyerekek között, akik a Helen Doronból jönnek át hozzánk, és akik máshonnan, adott esetben iskolai nyelvi képzésből érkeznek. A felmenő rendszerben nálunk tanuló gyerekek hozzá vannak szokva ahhoz, hogy angolul hallanak, látnak mindent. Nem fordítunk le semmit, hanem példákkal, képekkel és más egyéb technikákkal megértjük, megértetjük a nyelvet.
„Nem akadnak fenn azon, ha nem mindent értenek meg az órán! Itt lehet hibázni, sőt!”
A nyelvi előélet miatt nagy a különbség a tanulási stílusban. Az állami oktatási módszerben a nyelvi órák 60-70 százaléka magyarul zajlik, és nagyon fordításhangsúlyos. Nálunk viszont az a cél, hogy ráérezzenek a nyelvre, elkezdjenek angolul gondolkodni. Sok olyan kifejezés van az angolban és a magyarban is, aminek nincs meg a pontos párja a másik nyelvben, azaz nem lehet lefordítani. Ezért a másik módszertanból érkezők is viszonylag gyorsan bele tudnak lazulni a mi oktatási formánkba. Nem probléma, ha a tanár húsz szavából csak tizenhetet ért meg – ki tudja következtetni a mondat jelentését.
dho: Megjelent mostanság egy fura jelenség, ami főleg a tiniknél jelentkezik: ez a hunglish. Az a jelenség, amikor nem válik ketté a két nyelv, hanem angol kifejezések épülnek be a mindennapi magyar kommunikációba. De a felnőtteknél, az üzleti életben is megfigyelhető ez.
L. T. N.: Én öt évet éltem Londonban, és ez idő alatt közel anyanyelvi szinten sikerült elsajátítanom a nyelvet. Saját tapasztalatból mondom, hogy az idegen nyelv képes kissé visszaszorítani a nyelvi környezetben például az anyanyelvet. Meg kell találni az egyensúlyt, ehhez tudatosság és erőfeszítés szükséges. Az üzleti kommunikációban például nap mint nap angolul hangzanak el kifejezések, amelyek rögzülnek. Már nem értekezletre, megbeszélésre járunk, hanem „meetingre”. Nem telefonhívásunk van, hanem „call” az, amit fogadunk a telefonon. Abban egyetértek, hogy a nyelveket védeni kell, de tudatos odafigyeléssel mérsékelhető a keveredés. Akiknek a magyar nyelv a szakmájához kötődik, maximalistább, igényesebb, erre jobban odafigyel, és egyben érzékenyebb is rá. Azt látom, hogy a tinik beleszületnek ebbe, a nyelv dinamikus változását evidenciaként kezelik.
V. J.: Fontos, hogy érezzük a nyelvekben a játékosságot. Ez a jelenség már a kicsi gyerekeknél is előfordul. Ilyen esetben én arra helyezem a hangsúlyt, hogy megtanulta a kifejezés jelentését, játszik a nyelvvel, használja azt. Persze minden esetben kijavítom őket, ha óra után angol kifejezést használnak a magyar beszédben. Fontos, hogy elkülönüljön ezen a szinten a két nyelv.
dho: Ha már itt tartunk, akkor lényeges, hogy van egyfajta félelem a felnőttekben a kicsik nyelvtanítása körül, miszerint: elkülönül-e az anyanyelv és az idegen nyelv, és nem keveredik-e össze végérvényesen?
V. J.: A gyerekek teljesen jól el tudják különíteni, hogy mely szituációban melyik nyelvet kell használni. Amikor belépnek hozzánk, abba a közegbe, ahol angolul folyik a kommunikáció, akkor angolul beszélnek. A nagyinál nyilván magyarul mondják el azt, amit gondolnak. Ez teljesen ösztönössé válik.
dho: A nagyobbak oktatásában mennyire választják el a kamaszokat és a felnőtteket? – Hiszen mindkét korosztályt tanítják a TEENglishben. Nyilván az idősebbek többsége nem lenne annyira lelkes, ha a sulisokkal kellene együtt tanulni.
L. T. N.: Természetesen külön tanulnak a nagyon fiatalok és a felnőttek. Annál is inkább, mert a felnőtteknek több idő kell. A fiatalok még nagyon gyorsan tanulnak, hiszen nincs munkájuk, nem kell gyereket nevelniük, háztartást vezetniük, így a két korcsoport nem is tudna egyforma ütemben haladni. Ráadásul a felnőttek abban az oktatási rendszerben szocializálódtak, ahol nem volt szabad hibázni. Nálunk ezt viszont simán lehet, de idő, mire valaki ezt megszokja, és nem feszül be attól, ha tévesztett. Ezen alapszik az oktatási módszerünk is:
„…nem baj, hogy nem teljesen pontosan mondtad, de a lényeg, hogy értetted!”
Persze ezeket a hibákat javítjuk, hiszen ezért tanulunk. Háromféle csoport létezik a TEENglishben: a kis tiniké, a nagy tiniké és a felnőtteké. Utóbbiakkal egészen más témákat beszélnek meg órákon, mint a gyerekekkel. Más az érdeklődési kör, az alapműveltség, az élettapasztalat. A tanáraink érdeme az is, hogy olyan közeget alakítanak ki, amelyben elfogadó mindenki, és oda tudunk figyelni az egyéni igényekre. Pontosabban nyomon tudjuk követni a fejlődést.
„Elfogadó, az embert is szem előtt tartó közeget alakítunk ki. Ebbe bele tudnak lazulni a gyerekek, a tinik és a felnőttek is.”
dho: Van olyan, hogy „nyelvérzék”, vagy ez csak egy bennünk lévő gátlás?
V. J.: Ez is egy készség, ezt be kell látni. A gyerekeknél van, aki ügyesebb, gyorsabban sajátítja el a nyelvet. Olyan szerintem nincs, aki képtelen lenne megtanulni egy idegen nyelvet. A kérdés az, hogy mennyi időbe kerül ez neki.
L. T. N.: Az idősebbeknél azért ez élénkebben jelentkezik. A felnőttek sok olyan sérülést, kudarcot hordoznak magukban, amit a korábbi nyelvtanulás során szereztek. Ezzel mind-mind meg kell küzdeni. Azért azzal nagy szerencsénk van, hogy olyanok jönnek hozzánk, akik valóban akarnak tanulni – hiszen ez nem kötelező, hanem választható. Más a motiváció, mint egy normál iskolai rendszerű oktatásban. És van még itt egy fontos szempont. Amikor valakire rásütik, hogy „nincs nyelvérzéke”, akkor az azért is van, mert egyszerűen nem találták meg a számára megfelelő oktatási módszert. Létezik olyan, aki vizuális, más hangzás után tud jól tanulni, megint másnak pedig foglalkozni kell, akár szituációban, az elsajátítandó ismeretekkel. Ezeket a különböző típusokat kell egyszerre ellátni olyan ingerekkel, hogy együtt tudjanak tanulni.
dho: Miért jó, ha a Helen Doron Dunaharaszti, idősebbek esetén pedig a TEENglish keretein belül tanulunk?
V. J.: Mert könnyűszerrel, játékosan lehet elsajátítani az angol nyelvet. A korosztályoknak megfelelő módszerekkel, egymásra épülő tananyagokkal. Csoportjaink kis létszámúak (max. 8 fő), foglalkozásaink alatt pedig folyamatos a pozitív megerősítés.
„Értő kezekbe kerülnek itt a gyerekek!”
L. T. N.:. Változatosan, beszédcentrikusan oktatjuk a nyelvet. Tanáraink folyamatosan fejlesztik magukat, megújulnak, újabb és újabb módszereket, online anyagokat, játékokat visznek be az órákra, aminek következtében úgy elrepül a 90 perc, hogy észre sem veszik a diákok.
„Nyelvvizsgáznál? Emelt szintű érettségit tennél? A karrieredben szeretnél előrelépni? Velünk ezt elérheted!”
Úgy építettük fel a tanmenetet, hogy az praktikus legyen. Ha megtanuljuk a nyelvtan egyik elemét, akkor még ott az órán használjuk is, kipróbáljuk, hogyan működik a te esetedben. Engedünk teret arra, hogy játsszanak a diákok a frissen megtanult anyaggal. Innen úgy megy haza mindenki, hogy aktivizáltuk a nyelvtudását.
Helen Doron Dunaharaszti elérhetőségei:
dr. Varga Judit
Tel.: 06 20 669 53 03
https://dunaharasztiangol.hu/
dunaharaszti.hd@gmail.com
https://www.facebook.com/earlyenglish.dunaharaszti/
TEENglish elérhetőségei:
László-Tar Noémi
Tel.: 06 70 397 5150
https://teenglish.hu/
info@teenglish.hu
https://www.facebook.com/teenglish.hu/
