Gimi + Haraszti = Baktay! Interjú Lévai Mónika intézményvezetővel

//Berényi Attila
levai-monika-interju-kiem_dho_20221206

Lévai Mónika a Dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium intézményvezetője. fotó: dho

Ha valakit megkérünk, hogy meséljen a középiskolás éveiről, akkor jó esetben egy rakás történettel áll elő haverokról, csínyekről, tanárokról, első szerelemről. Mindezt Dunaharasztin a Baktay Ervin Gimnázium jelenti. 4-5 vagy 6 évet töltenek itt el a diákok. Gyerekként lépnek be, és fiatal felnőttként távoznak. Lévai Mónika intézményvezetővel beszélgettünk iskoláról, pedagógus- és gyermeklétől, eredményekről, és arról, hogyan változik ez a suli.

dho: Milyen most intézményvezetőnek lenni?

Lévai Mónika: Izgalmas! Nagyon sokrétű a feladat. Amikor valaki egy ilyen intézmény élére kerül, akkor szerintem először fogalma sincs, mire vállalkozik. Én 2014 óta ülök ebben a székben. Hirtelen szakadt a nyakamba a feladat, és először nagyon féltem tőle. De az az érdekes, hogy nem bántam meg.

dho: Mennyire van most két tűz között? Egyrészt ott vannak az érdekeikért kiálló pedagógusok, másrészt pedig a tankerület és azon túl a minisztérium.

L. M.: Teljes mértékben két tűz közötti lét ez. Mindenhol van főnök. Az itt dolgozó pedagógusoknak én, míg nekem valóban a tankerület és így tovább. Azt, hogy én a kollégáimat szeretném segíteni, ők is tudják. Hogy a tankerület mennyire tud segíteni, sok esetben nehéz eldönteni. Tudom, hogy jót akarnak, de nekik is megvannak a maguk kötöttségei.

„Szerintem én megtaláltam ebben azt az egyensúlyt, ami előre vezet.”

Úgy érzem, hogy nálunk ebben a hármasban egyezség van, tudunk dolgozni.

dho: Van lehetősége lobbizni a suli érdekében, például az egyébként is Dunaharasztin élő Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnál?

Lévai Mónika a Dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium intézményvezetője. fotó: dho

L. M.: Amikor itt járt, körbevezettem az iskolában, megmutattam neki mindent. Elismerte, hogy vannak gondok, és segítséget ígért. Most pedig felújítunk a suliban. Persze ehhez kellett pár év. Azt gondolom, hogy nem szabad türelmetlennek, követelőzőnek lenni. Jobb a csendes, de folyamatos jelenlét.

dho: Ha már felújítás, mi történik most a Baktayban?

L. M.: Mindenünk megújul, és nagyon szépek leszünk! Tornaterem-felújítás, szigetelés, termek átalakítása, energetikai beruházás. Minderre nagy szükség van, mert elég sokan lettünk. Az utóbbi 4-5 évben majdnem 100 fővel növekedett a tanulói létszám.

dho: Ez minek tudható be?

L. M.: Annak, hogy egyre jobban tudunk válogatni, és egyre jobb képességű gyerekek kerülnek ide. Ők pedig már nem hagynak itt bennünket, azaz egyszerűen nem buknak ki.

dho: Divatos lett baktaysnak lenni?

L. M.: Én azt hallom vissza szülőktől, más harasztiaktól, hogy javul a megítélésünk. Persze ez azért is van, mert próbálunk ebben az iskolában olyan újdonságokat meghonosítani, amelyek a kor igényeit tükrözik. Ez érvényes a pedagógiai programunkra, de a módszertanra is. Ilyen volt az első nagy innovációnk, a digitális osztály, ami tavaly elindult. Informatika szakos helyettesünk kezdeményezésére néhány éve a vezetői/ tanári munkafelületet kezdtük el digitalizálni. Aztán ez tovább bővült, és voltak kollégák, akik rászoktak, sőt nem sokkal később már ezen keresztül küldtek például tananyagot a gyerekeknek, vagy oda kellett visszaküldeni a házi feladatot. De nem volt külső kényszer, így az használta, aki kedvet érzett hozzá.

„Viszont megérkezett a COVID és a digitális oktatás. Akkor nagyon jól jött, hogy voltak olyan pedagógusaink, akik már tudták, hogy ez mit jelent.”

Ennek tapasztalatait felhasználva pedig az idei tanévben elindult a digitális osztály. Így lett a hátrányból, a járványból előny.

dho: Milyen típusú tudást kapnak az ilyen osztályba járó gyerekek?

Lévai Mónika a Dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium intézményvezetője. fotó: dho

L. M.: A tantervük teljesen ugyanolyan, mint a többi gimnazistáé, a módszer más. Persze nem lehet minden tantárgyat teljesen digitálisan oktatni. De jó példák a természettudományok, a matematika, a nyelvek. A módszerek beépülnek a gyerekek mindennapjaiba. Órán ők a laptopjukon nyitják meg a térképet, vagy azon nézik meg például egy kristály rácsszerkezetét, és akár forgathatják azt a virtuális térben. Persze ehhez a fajta átálláshoz kell az is, hogy az azt oktató pedagógus is elhivatott legyen a módszer mellett. Ez erőszakkal nem működik.

dho: Ehhez azért eszközök is kellenek.

L. M.: Volt egy VEKOP-pályázatunk (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program – a szerk.). Ennek segítségével például projektorokat szereztünk be, minden táblánkat okoskészülékre cseréltük. Akkor azt gondoltuk, hogy ennek a legnagyobb haszna az eszközbeszerzés lesz. Ám ennél jóval többet adott az a képzés, mi, pedagógusok egy szemléletváltást kaptunk. Mindez nagyon sokat segített például a digitális oktatásban és az új osztály elindításánál is. Az ilyen képzésre járó gyerekek mindegyike a Tankerület támogatásával kapott egy-egy speciális laptopot. Ezen tanulnak, jegyzetelnek, hiszen digitális tollal lehet írni a kijelzőre. Így ezeken születnek a dolgozatok is. Minden házi feladat látható a tanári gépen, de az órai munka is. Sőt a diákok gépén is megjelenik az, amit a tanár az okostáblára felír. Azt hiszem, az országban mi vagyunk az ötödik iskola, ahol ilyen módszerrel tanuló osztály van.

dho: Más újdonságon is dolgoznak?

L. M.: Igen, ez már a jövő évet érinti, így a most hozzánk felvételizőknek lesz fontos. Indul a megszokott 6 évfolyamos gimnáziumi tehetséggondozó osztályunk, indul a négyosztályos digitális osztály, és új képzési rendszerként megjelenik az angol tagozatos, négyosztályos képzés. Utóbbi a nyelvi előkészítő osztály helyett.

dho: Milyen angoltudással jelentkezhetnek erre a gyerekek?

L. M.: A nyelvi előkészítőn nem volt szűrő, akár nulla nyelvtudással is lehetett jönni. Most úgy hirdetjük a felvételit, hogy lesz haladó és kezdő. Fele-fele arányban lesznek majd a diákok. A haladók esetében megköveteljük a minimum A2+ szintű nyelvtudást. Itt szóbeli felvételi várható. Már a nyelvi előkészítősök is stabil nyelvtudást szereztek, és nyelvvizsgáztak is, tavaly például mindenkinek ment ez közülük. Az új rendszerben azonban évről évre egyre magasabb óraszámban tanulják majd a nyelvet. Ezzel tudjuk hozni azt a szintet, hogy az érettségire menő gyerekeink 80 százaléka már nyelvvizsgával rendelkezzék.

Lévai Mónika a Dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium intézményvezetője. fotó: dho

dho: Miért jó, ha egy gyerek hatosztályos gimibe jár?

L. M.: Ezek a gyerekek 6 évet töltenek el ebben a képzési rendszerben. Egységes tanterv szerint, üresjárat nélkül készülnek az érettségire.

dho: Egy iskola minőségének nagyon jó mutatója, hogy milyen a továbbtanulási arány. Hogyan áll ezzel a Baktay?

L. M.: Nagyon jól! A végzős évfolyamot tekintve minimum 75%! Persze ez nem azt jelenti, hogy a többieket nem vennék fel, hanem van olyan diák, aki nem is szeretne továbbmenni. Utóbbiak között előfordul, hogy egyszerűen nem engedheti meg magának a család, hogy tovább finanszírozzák a képzést.
Sokat mutat, hogy az iskolai tanulmányi átlagunk a múlt tanévben 4,38 volt. A 2022-es végzős osztály érettségi átlaga 4,42 lett. Ebbe az adatba számítsuk bele, hogy ezek a gyerekek egy évig online is tanultak a járvány miatt. Kiemelhetjük, hogy nem maradtak le a tanulásban emiatt. Vannak olyan vizsgázóink, akik előrehozott érettségit tesznek. Az ő átlaguk 4,78 volt. Ez egy évfolyamnyi gyereket jelent. A hatosztályos gimnázium esetében a végzősök érettségi átlaga 4,63 volt, és 13 kitűnő bizonyítványt oszthattunk ki közöttük.

dho: Hová mennek tovább az itt végzett diákok leginkább?

L. M.: Nagyon divatos mostanság a gazdasági szakma, egyre inkább kedvelt a média, de most egyre több diákunk választja az orvosi pályát. De közben jönnek nem szokványos szakok is, a közelmúltban például turizmus szakra jelentkezett egyikük, de volt aki politológia, pilóta, koreanisztika, szőlész-borász mérnök, energetikai mérnök vagy épp szociológia szakra ment tovább.

Lévai Mónika a Dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium intézményvezetője. fotó: dho

dho: Fel akarja venni a versenyt a Baktay a nagyhírű, fővárosi iskolákkal?

L. M.: Nem gondolom, hogy mi egy „versenyistálló” vagyunk, és nem is szeretnénk az lenni. Sokkal jobb az, amit a tavaly év végi búcsúzásnál is elmondtak a gyerekek, hogy bár van egy követelményrendszerünk, amelyet különbözően teljesítenek a diákok, de az, hogy emberségesen állunk hozzájuk, és családiasan töltik a napjaikat, sokat jelent nekik és nekünk is.

„Én azt gondolom, hogy szeretnek ide járni a gyerekek!”

Nyilván vannak olyan speciális iskolák, amelyekkel sohasem tudnánk versenyezni, de van olyan képességű gyerek, akinek oda kell menni. Volt már rá példa, hogy egy hatosztályos képzésre járó diákunkat átengedtük 7.-ben a Fazekas Gimnáziumba és ott érettségizett. Neki olyan magas matematikai tudása és érzéke volt, hogy az ottani képzés kellett neki. Tudtak vele mit kezdeni az én kollégáim is, de az a lényeg, hogy a gyereknek mi a jó.

dho: Ha már itt tartunk, hogyan történik itt a tehetséggondozás?

L. M.: Emeltszintű érettségi előkészítőink vannak. Ez azt jelenti, hogy 11.-12. osztályban ők a kiválasztott tantárgyaikat plusz órában tanulják olyan követelményrendszer szerint, ami hozzásegíti őket ehhez a vizsgatípushoz. De be kell látnunk, hogy a pontos célirányt 16 évesen nagyon nehéz megválasztani. Ezért azt találtuk ki, hogy 10. osztályban tudnak, régi nevén „kisfaktokat” felvenni. Ez két tantárgyat jelent, heti 1-1 órában. Ezt büntetlenül le lehet adni, lehet váltani. Ez pedig jó alapot ad az emeltszintű érettségi előtti tanulmányokhoz. Azzal is segítjük a gyerekeket, hogy az utolsó két évfolyamban nem osztályszinten tanulják a matekot és a nyelveket, hanem a három párhuzamos osztályból hozunk létre csoportokat tudásszint szerint. Így hasonló ritmusban tudnak tanulni.

dho: Hogyan tudják segíteni a lemaradókat?

L. M.: Egyre kevesebb ilyen gyerekünk van. Esetükben a korrepetálás, egyéni foglalkozás a jó módszer, de náluk is megtaláljuk, hogy ők miben tehetségesek.

dho: Hány gyereket vesznek majd fel a jövő tanévre?

L. M.: Ahhoz képest keveset, amennyien jelentkeznek! Tavaly a négyosztályos gimnáziumba és a nyelvi előkészítőre tízszeres volt a túljelentkezés. A hatosztályos képzésre pedig három-négyszeres.

dho: Kinek ajánlja a Baktayt?

L. M.: Nem tesz jót egy gyereknek, hogy napi másfél, két órát utazik a suliba. Velünk a legkényelmesebb és a legjobb iskolát kapja, itt helyben. Ha a megspórolt időt sportolással vagy pihenéssel tölti, akkor már sokat értünk el. A hatosztályos gimnázium tehetséggondozó osztály. Egy jó képességű kisdiáknak nagyon jó, ha már hatodiktól egy egységes tananyagot tanulhat. Itt is meg fogja azt tanulni, amit bármelyik másik gimnáziumban. Nyolcadik után azokat a diákokat várjuk, akik azt tervezik, hogy érettségi után továbbtanulnak. Az itt eltöltött évek alatt megalapozhatják tudásukat az egyetemi, főiskolai tanulmányokhoz, nyelvvizsgát szerezhetnek.

dho: Sokan mondják, hogy Harasztinak szüksége lenne még egy középfokú oktatási intézményre. Egyetért ezzel?

L. M.: Én nem azt mondom, hogy egy új iskola kéne, hanem ezt kellene bővíteni. A túljelentkezési adataink jól mutatják, hogy lenne rá igény. Mi már minden irányból kinőttük az épületet. Én inkább úgy fogalmazok, hogy tudnék még egy jó osztályt indítani.

(dho)