Annak már hagyománya van, hogy az év első negyedében lapunk az esztendő várható legfontosabb történéseiről kérdezi a térség parlamenti képviselőjét, akivel legutóbb személyesen akkor találkoztunk, amikor Dunaharaszti déli határában, az 510-es Taksonyig vezető szakaszán adta át a városvezetéssel hivatalosan is az új kerékpársávokat.
Megtartották az 510-es úthoz épült kerékpársávok projektzáró rendezvényét
dho: Miért akadt meg több nagy és fontos projekt megvalósítása?
Pánczél Károly: A kormányzat a szomszédban zajló háború, és annak hatásai – például az energiaválság – miatt minden állami, még fizikálisan el nem kezdődött beruházást 2023. közepén leállított. Ám most változott a helyzet. Az Építési és Közlekedési Minisztérium összeállított egy olyan beruházási tervet, amelyet az egész országra készítettek el. Ez 2025. és 2030. közötti időszakot öleli fel. Ebben az úgynevezett Állami Beruházási Kerettervben csak olyan projektek szerepelhetnek, amelyeket már valamilyen szinten előkészítettek. Dunaharaszti esetében olyan beruházások vannak, amelyeknek már kiviteli terveik is megvannak, vagy már a közbeszerzés is lezajlott. Ez utóbbi kategória például a 24 tantermes új iskola.
Dunaharasztin folyamatosan emelkedik a gyermeklétszám. Ezt kell követni a férőhelyek számában is. A város nagyon jó érzékkel választotta ki azt a területet, ahol új oktatási központot szeretne létrehozni. Ez a Bezerédi lakóövezet közelében van, ahol már vannak működő óvodák, például a nemrég átadott, a református egyház által fenntartott Kisharang Óvoda. És ne feledkezzünk meg a nemrég felépült új bölcsődéről sem. Ide illeszkedne az új általános iskola. Utóbbi felépítése a közbeszerzési eljárás lefolytatásának idején durván 17 milliárd forintot tett ki. Aki sokallaná az összeget, annak elmondom, hogy ez teljesen zöldmezős beruházás, és nem csupán 24 tanteremről van szó, hanem a hozzá épülő kiszolgáló létesítmények és korszerű tornaterem is létrejönnek majd. Mivel ez egy zenetagozatos intézmény lesz, még egy koncert- és hangversenyterem is felépül. Ez része az agglomerációs iskolafejlesztési programnak. Ráadásul az új intézmény arra is lehetőséget ad majd, hogy a régi katolikus iskola épületét visszaadjuk az egyháznak, és ott is iskola működhessen.
dho: A legnagyobb falat talán ebben a csomagban a Ráckevei-Soroksári Duna-ág revitalizációja. Ez sem előzmény nélküli.
P. K.: Ennek a projektnek az egyik legfontosabb eleme az iszapkotrás, több más tervezettel együtt. Ám 2013-ban ezt felfüggesztették. Közben kiderült, hogy a kotrás bár nagyon fontos, de önmagában nem is lett volna értelme. Azóta megvalósult a Dél-pesti Szennyvíztisztitó Telep felújítása, aminek köszönhetően nem direktben ömlik a tisztítatlan szennyvíz a Kis-Dunába. Korábban nem volt csatornázva a partmenti üdülőterület sem. Tény, hogy sok ingatlanból nem is emésztőkbe, hanem az élővízbe vezették ki akkor még a szennyvizet. Azóta ez a probléma is megoldódott egy társulásnak köszönhetően, és kiépült a csatorna gerinchálózata, valamint a legtöbb ingatlant rá is kötötték erre. Rendbe kellett hozni a Tasi- és a Kvassay-zsilipet, amelyek a Duna-ág vízszintjéért felelősek.
Most ott tartunk, hogy az iszapkotrás tartósságához szükséges összes elem megvalósult, így vissza lehet térni ehhez. Sőt egy tervezet szerint a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból kijövő vizet átvezetnék Csepelen keresztül a nagy Dunába. A revitalizáció bizony több tízmilliárd forintba kerül majd.
dho: A térség talán legégetőbb problémája az 51-es út túlterheltsége. A fejlesztés is visszakerült a megvalósítandó programok sorába?
P. K.: Ha megnézzük Pest Vármegyében azokat az utakat, amelyek a főváros felé tartanak, akkor kevés terheltebb és rosszabb állapotú van, mint az 51-es út. Itt mindenképpen nagy fejlesztés kell, ennek a terve el is készült. Az 5202-es út kereszteződésétől, azaz a Taksony-Bugyi kereszteződéstől délre, egészen Dunavecséig, 47 kilométer hosszan egy nagyléptékű burkolatjavításra kerül majd sor. Ez nemcsak azt jelenti, hogy új kopóréteg kerül föl, hanem sokkal többet ennél. Egy nehézjárműveket is elbíró, nagy felújításról van szó.
Innen északra, egészen az M0-ásig 2×2 sáv épül majd ki. Ennek egy jelentős része már megvan: a coca-colás kereszteződés után picivel ér véget, Haraszti külterületén. A további szélesítésre bőségesen van hely. A Taksony-Bugyi kereszteződésben pedig megépül az a körforgalom, amelynek pénzügyi keretét annak idején már Taksony és a Magyar Közút elnyerte pályázati támogatásként. Ott is készen vannak a kiviteli tervek, sőt ott is megvolt a közbeszerzési eljárás. Ide sorolnám még, bár nem az 51-est érinti, hogy Taksony belterületén a Fő út, azaz az 510-es út faltól falig történő felújítása is újra napirendre kerül. Ez utóbbi eddig félbemaradt, mivel a szomszédos országban zajló háború gazdasági következményei elvitték az erre szánt pénzt, és az Uniótól sem kaptuk meg a Covid utáni Helyreállítási alapból nekünk járó összeget, benne a közlekedésfejlesztésre szánt kerettel, valamint a Kohéziós Alapokból sem olyan ütemben érkezik forrás, mint kellene.
dho: A másik rendkívül fontos közlekedési fejlesztés, amely bár Soroksáron zajlik majd, de érinti városunkat, az a XXIII. kerületi Haraszti út összekötése az M0-val.
P. K.: Igen, ez is szerepel ebben a beruházási tervcsomagban. Azért fontos, mert ha Soroksár felé közlekedünk, akkor onnan nem tudunk felhajtani az M0-sra, miközben az áthalad az 510-es út felett.
Ez elsősorban Soroksár kerületét érinti, de Dunaharaszti ezzel egy újabb kihajtási lehetőséget kapna a körgyűrűre, rengeteg kapcsolódó beruházással.
dho: A nemrég átadott, Taksonyig tartó kerékpár-összeköttetés mellett Alsónémedi felé is kiépülnének a kerékpársávok.
P. K.: A két települést összekötő 5201-es út mindkét település lakói által gyakran használt. Némediről azért sokan járnak át ide Harasztira bevásárolni, sokan kerékpárral, és ellenkező irányba is gyakran gördülnek át itt két kerékkel. 1,2 milliárd forint értékben épülnének ki kerékpársávok. Bár ez elsősorban egyelőre a két település közötti biztonságos közlekedést szolgálná, de a későbbiekben az országos kerékpárút-hálózatba bekapcsolva turisztikai jelentőséget is kaphat.
dho: És végül essen szó a Budapest–Belgrád projektről. Nemrégiben derült ki, hogy mégis megépül az a gyalogos-kerékpáros aluljáró, amely majd a piac mellett létesülne.
P. K.: Az Építési és Közlekedési Minisztériumba hívtak össze egy egyeztetést az elmúlt hetekben. Lázár János miniszter úr személyesen is részt vett rajta, ami mutatja ennek súlyát is. Itt volt szó erről az aluljáróról.
Megépül a kerékpáros-gyalogos aluljáró a dunaharaszti piacnál
Ezt jó érzékkel oda tervezték, ahol az emberek már ki is taposták maguknak az utat, azaz erre járnak nagyon sokan, és megszokták ezt az útvonalat. Ennek megépültét Dunaharaszti Önkormányzata a beruházás elejétől szorgalmazta, sőt több kormányhatározat is szól róla. Ám a kivitelezési szerződésbe egyszer sem került bele, mivel nem készültek el rá a tervek. Időközben ez utóbbiakat is pótolták. A miniszter döntése értelmében most áprilisban módosítják a kivitelezési szerződést, amelyben már ez is benne lesz, pótmunkaként. Az előbb említett egyeztetésen rákérdeztem, hogy ha a vasútvonal elkészül, hogyan épül majd meg az aluljáró, ráadásul ősszel meg is indul a forgalom. A mérnökök szakmai válasza szerint a közlekedés fenntartása mellett fogják megépíteni az aluljárót. Erre 14 hónap áll rendelkezésre. Dunaharaszti egyébként olyannyira ragaszkodott ehhez az aluljáróhoz – nagyon helyesen –, hogy vállalta a rávezető gyalogos járdák kiépítését, valamint azt is, hogy a kész aluljárót üzemeltetni fogja.
A vasútvonalon egyébként ősszel indul el a teherszállítás. Ezen a szakaszon csak azok a szerelvények közlekednek majd, amelyeknek vagy a BILK telepen vagy Budapesten lesz a célállomásuk. Az év végével megindul majd a nemzetközi személyforgalom. Belgrád belvárosából a budapesti Keleti pályaudvarig 3,5 óra lesz az út, a határellenőrzéssel együtt. 2026. első félévében indul el az elővárosi forgalom. Annak egyik vége Délegyháza lesz, másik végállomása pedig a kőbánya-kispesti vasútállomás. A fővárosi végcél oka pedig egészen egyszerűen az, hogy a csúcsidőben negyedóránként induló elővárosi vasúti forgalmat nem bírja el a Keleti pályaudvar.
Tehát ezek a fejlesztések kerültek be az úgynevezett Állami Beruházási Tervbe, amelyek Dunaharasztit érintik. A tervek készen állnak, és ha zöld lámpát kapnak a fejlesztések, megkezdődhetnek ezek a több éven áthúzódó beruházások.
