dho: Hogyan definiálja a saját pártját? Az átlagember azt mondja, hogy a Mi Hazánk Mozgalom egy szélsőjobboldali tömörülés.
Lukács Tibor: Mi radikális, nemzeti, keresztény pártnak tartjuk magunkat. Nem vagyunk szélsőségesek, sem antiszemiták. A párt elzárkózik minden szélsőséges törekvéstől.
dho: Az országos politikájuk miként tud megjelenni például dunaharaszti szinten?
L. T.: Vannak olyan alaptéziseink, amelyek kifejezetten foglalkoztathatják Dunaharaszti polgárait. Itt van például a „végrehajtó maffia”, de a mai napig le nem rendezett devizahitelek ügye is érinti az itt élőket. Több olyan téma van, amelyben a dunaharasztiak véleményét ki kellene kérni. Ha máshogy nem, környezettanulmány formájában. Ilyen például a vasútépítés, vagy a Bezerédi Sportpark ügye. Ezekben a témákban is ki kellett volna kérni a városban élők véleményét.
dho: A Budapest–Belgrád-projekt nemzetközi szerződéseket érint, így még népszavazást sem lehet tartani ez ügyben. A Bezerédi Sportparkról pedig az Önkormányzat kikérte az emberek véleményét, hogy mit építsenek az akkor üres telken. Ez egy netes felmérés volt.
L. T.: Én ott lakom mellette, Ön szerint engem megkérdezett erről bárki is? A szomszédaim sem tudnak semmilyen véleményformálási lehetőségről ezzel kapcsolatban. Azt tudtuk, hogy ott egy fás, ligetes park lesz. Alapvetően én is sportember vagyok, de azt tapasztaljuk, hogy olyan csapatok járnak ki oda, akik nem a mozgásért mennek. Késő estig üvölttetik a zenét, bandáznak. Azt gondolom, hogy ez ügyben az önkormányzatnak lépnie kell.
dho: Milyen más témák érinthetik még az itt élőket a Mi Hazánk Mozgalom törekvései közül?
L. T.: A pártunk alapvető célkitűzése, hogy a Duna–Tisza-csatornát valamilyen módon megvalósítsa, hiszen ez közel 220 éves álom a térségben. Ám csak egy része készült el, ami Dunaharasztiból indul. Ha befejeznék, az nagy segítség lenne a vízgazdálkodásban. Ebben a kormánynak nagy felelőssége van. Hasonlóan az Árpád-kori vízrendszerekhez, ez is segítené a mezőgazdaságot. Már őseink létrehoztak egy olyan csatornahálózatot – itt, Harasztiban is –, amely az áradások vízmennyiségét elvezette, tárolta. Én utánajártam ennek a dolognak, és nagyon hatékony volt. Azt gondolom, hogy nekünk is valami hasonlót kellene végrehajtani.
De meg kell említenem a posták ügyét. Dunaharasztinak is csak egy postája maradt. Szerintünk kellene még legalább kettő a lakosság ellátásához.
dho: Jövő év június 9-én lehet az önkormányzati választás. Elkezdtek már készülni?
L. T.: Igen, már dolgozunk. A párt alulról építkezik, megkeressük az embereket. A politikánkat úgy igyekszünk megismertetni a választópolgárokkal, hogy személyesen vesszük fel a kapcsolatot azokkal, akik potenciális szavazóink lehetnek.
dho: Mekkora most a dunaharaszti alapszervezet?
L. T.: Körülbelül 10 fő az aktív állomány, de nagyon sok a szimpatizáns. Ez a Pest megyei 11-es választókerületben 1500–2000 főt jelenthet. Ők nem feltétlenül párttagok, de azonosulnak a nézeteinkkel.
dho: A Jobbik alapszervezete megszűnt Harasztin. Önökre ez milyen hatással volt?
L. T.: Ha magamból indulok ki, akkor kijelenthetem, hogy a Jobbikba sohasem léptem volna be. A két pártnak semmi köze egymáshoz. A Jobbik szerintem az a párt, aki összeállt azokkal, akik ellen létrejött. A lényeg, hogy nekünk a jövőt kell építeni a Mi Hazánk Mozgalomban.
dho: A párt euroszkeptikus nézeteket vall. A jövő évi önkormányzati választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással. Nyilván a két kampány összemosódik majd. Az Európai Unióval szembeni ellenérzéseiket miként kívánják megjeleníteni helyi szinten?
L. T.: Meg kell nézni azt, hogy az úgynevezett európai uniós csatlakozásunk jó volt-e nekünk. Mérleget kellene állítani ez ügyben, felmérve, hogy mi volt a jó és mi nem. Az EU, ha pályázatot ír ki, azt nagyvállalatoknak adja, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat nem igazán képviselik ebben a rendszerben. Az uniós források az ide jövő multikat támogatják, nem a kis cégeket. Bár a jelenlegi magyar kormánynak vannak erre nézve kísérletei. Ez pedig sokkal jobb, mint ami a „Gyurcsány-érában” zajlott, mert akkor semmilyen képviselete nem volt a kis cégeknek. A Mi Hazánk Mozgalom egyik alaptézise, hogy a „startup” cégeket, az induló vállalkozásokat, a kicsiket kellene minél jobban fejleszteni a jelenleg finanszírozott nagytőke helyett.
dho: Az Európai Unió gazdaságfejlesztési programjaiban szerepelnek a kis- és közepes vállalkozások. Ezek egy részének elosztásáért a kormányok felelnek. Azt persze mindannyian tudjuk, hogy jelenleg hazánk sok uniós támogatáshoz nem fér hozzá.
L. T.: Mi ezen támogatások hasznát vitatjuk. Az tény, hogy az ide betelepülő multik sokkal több pénzt visznek ki, mint amit az Európai Unió nekünk finanszíroz. Akkor minek nekünk ez EU?
dho: Miért jobb, ha a külföldi „multi” helyett a magyar nagyvállalkozó szedi be a hasznot?
L.T.: A magyar vállalkozó abban gondolkodik, hogy itt szeretne maradni, és a magyar gazdaság, a magyar munkavállalók érdekeit tartja szem előtt. Én most is azt látom, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, amelyek a legnagyobb foglalkoztatók hazánkban, alulfinanszírozottak. Sőt ezek a cégek arra kényszerülnek, hogy a külföldi nagy cégek alvállalkozói legyenek. Fontos kiemelni, hogy jelenleg hazánk egy „összeszerelő ország”, pedig soha nem voltunk azok. Ha a saját szakmámat veszem alapul, akkor sajnálatosan azt látom, hogy bár egykor a repülőiparban is igen komoly fejlesztéseket létrehozó nemzet voltunk, mára már elcsökevényesedett az egész. Fontos cél lenne ezen ágazat visszaemelése is, hogy újra súlya legyen a magyar repülőtechnikának és mérnöki, valamint szaktudásnak.
dho: Keresik már az önkormányzati képviselőjelölteket, és indulnak-e majd minden körzetben?
L. T.: Igyekszünk minden dunaharaszti körzetben jelölteket állítani, azaz listában gondolkozunk.
dho: Mikor lenne elégedett az önkormányzati választás végeredményével, természetesen dunaharaszti szinten?
L. T.: Alapvetően maximalista vagyok. Akkor lennék elégedett, ha legalább 2-3 politikusunk bejutna a következő képviselő-testületbe. Ez egy reális cél, később akár többen is lehetünk.
Még a folyamat elején vagyunk, de igyekszünk minél többször megjelenni a helyi közéletben, akár utcafórumokon, rendezvényeken. Lényeges, hogy a Mi Hazánk Mozgalom önállóan indul majd a választáson, nem akarunk csatlakozni egyetlen másik párthoz sem. Abban még nincs döntés, hogy lesz-e polgármesterjelöltünk.
dho: Elégedettek a jelenlegi önkormányzat működésével?
L. T.: Dunaharasztin nagyon sok minden jól működik. Én itt születtem, és komoly, dinamikus fejlődést látok. Talán ez már túl dinamikus is, túlnépesedett a város. Az elkövetkezendő időszakban az építési engedélyek felülvizsgálatát kellene elérni. De ilyen törekvései tudtommal a jelenlegi vezetésnek is vannak.
