A csipkekészítés hosszú múltra tekint vissza, több különböző technikát és stílust foglal magában, melyek mindegyike egyedülálló és sajátos szépséggel bír. A csipkefajták közé tartozik a horgolt, kötött, varrott, vert vagy csomózott csipke. Az egyes technikákat gyakran kombinálják egymással, tovább gazdagítva a csipkekészítés lehetőségeit.
A csipkeverés számomra több mint hobbi, ez egy életforma. Tagja vagyok a Magyar Csipkekészítők Egyesületének, ami egy országos szervezet, és büszke vagyok arra, hogy részese lehetek ennek a közösségnek. Az egyesület segít megőrizni és továbbadni a csipkekészítés hagyományait, évente számos rendezvényt szervez, ahol a tagok bemutathatják munkáikat, megoszthatják tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól.
Amikor elmesélem, hogy vert csipkét készítek, sokan először a Halasi Csipkére asszociálnak, pedig az egy teljesen más, tűvel varrott csipkefajta.
A vert csipkét csipkeverő párnára rögzített mintarajz, és gombostűk segítségével, általában fából esztergált verőkékkel, és cérnával készítjük. A szálakat két-két pár verőkét a kezünben tartva fonjuk össze, így alakul ki a minta.
Másik kedvelt csipkefajtám a hajócsipke (ezt nevezik frivolitásnak is), amely egy kis hajócska segítségével csomózással készül. Ez a csipke kis helyet foglal, elfér egy kis dobozkában, amit mindig magunkkal vihetünk. Így lehet akár utazás vagy várakozás közben is készíteni.
A csipkekészítés szeretete nemcsak az én életemet határozza meg, ezt a szenvedélyt sikerült gyermekeimnek is átadnom. Mindkét gyermekem megtanulta tőlem a csipkeverést és amikor csak tehetjük, bemutatózunk a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban. Itt lehetőség nyílik, másoknak is megismerkedni ezzel a különleges művészettel, és talán újabb érdeklődők csatlakoznak a csipkekészítés szerelmeseihez.
