Ez volt a 20. század magyar földrengései közül a legnagyobb károkat okozó. A hivatalos adatok szerint az 5,6 erősségű jelenséget 31 szeizmikus esemény előzte meg, amelyeket elsősorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek. A rengéseket regisztrálta a budapesti, kalocsai, kecskeméti, szegedi, ógyallai, bécsi és campulumi szeizmológiai állomás, így műszeres mérésekből lehetett magnitúdóját számítani.
A dunaharaszti katasztrófában 3144 lakóház rongálódott meg, vagy dőlt össze. Ehhez az adathoz fontos tudni, hogy akkor városunkban 3500 épület állt. A katasztrófának 2 halálos áldozata és 38 sebesültje volt.
Korabeli filmhíradókból az alábbi összeállítás érhető el a legnagyobb videómegosztón:
Dunaharasztiban és Taksonyban mintegy 50-60 sírkő kidőlt, az ásott kutakat homok töltötte fel. Taksonyban 3 cm széles repedés keletkezett a felszínen és néhány 4 cm-es átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek. A rengés Budapesten is okozott károkat, elsősorban Soroksáron. A budapesti melegforrások vízhozamára is jelentős hatással volt a földmozgás. A Rudas-fürdő forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelőző érték alá csökkentek.
A Dunaharasztit megrázó földrengést követő utórengések főleg a Duna bal partján lévő településeken okoztak károkat. A főrengés fészke valószínűleg a Bugyi magasrögtől északra, az Alsónémedi-süllyedék és a Vörösvári-árok metszésvonalában lehetett.
A terület aktivitása csökkent ugyan, de 1966-ban, 1974-ben és 1983-ban is voltak jelentősebb rengések, kisebb földmozgások pedig szinte minden évben mérhetők.
(wikipédia – földrengés.hu)
