Lélekszám robbanás az agglomerációban

//Berényi Attila
Képünk illusztráció. forrás: freepik / racool
Jelentősen megugrott a főváros környéki települések lélekszáma az elmúlt 20 esztendőben. Van, ahol kétszer annyian élnek, mint korábban. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból jól látszik a növekedés.

Az arányokat tekintve a kisebb településeken a legnagyobb a népesség növekedés, de a városok lélekszáma is jócskán megugrott. Ez általános jelenség.

A községeket tekintve Pest megyében az első húszban 7 található, míg 6 a szintén rohamosan bővülő Győr-Moson-Sopronban. Térségünkben Telki van az élen, derül ki a Portolfio.hu írásából. Ott 150%-al élnek többen, mint 20 éve. A közeli Délegyházán ez az arány 148%.

A városok tekintetében még inkább jellemző az, hogy megyénk települései duzzadnak, azaz sok a beköltöző. A legtöbben Veresegyházára települtek, ott 105%-os a lakosságszám növekedés, ha a 2020-as adatokat a 2000-es értékekhez viszonyítjuk.

Dunaharaszti a városok országos lélekszámnövekedési listáján a 16. helyezett. Két évtized alatt 43%-al lett több lakos.

Mielőtt elindulna a szokásos felzúdulás, nem árt tudni, hogy a lakosságszám növekedés Dunaharaszti esetében már 1907-ben elindult. Persze az okok akkoriban máshol voltak keresendők. A Budapest Környéke című újság korabeli lapjában (amelyet a hasonló nevű portál idézett) azt írják, hogy:

„Évről-évre szaporodik a dunaharaszti nyaralók száma. Ez a kies a Duna mentén fekvő, fejlődésben lévő nyaralótelep meg is érdemli a bámulatos előretörést. Az árnyas allék, nyílt fekvés és a Dunaág hűvös habjai mintegy csábítják a főváros lakóit az ott nyaralásra. Az előkelőbb családok egész raja tér vissza évről-évre ebbe a kis községbe és már most márciusban alig találni bérlakást a nyár idejére. Úgy értesültünk a nyaralók egy része sporttelepet akar létesíteni ott.”

Csőzik László, Érd polgármestere egyébként az agglomerációs települések bővüléséről a napokban azt mondta a Budapest Környékének, hogy a 90-es években érvényes jogszabályok értelmében az akkori önkormányzatok a személyi jövedelemadó egy részét visszakapták, így érdekeltek voltak abban, hogy minél többen éljenek ott. Ez később változott, de addigra a megjelenő munkaerőt kihasználva sok, jelentős iparűzési adót fizető cég találta meg a helyét az agglomerációban.

Örök vitának tűnik az „őslakosok” és a „beköltözők” ellentéte a gyorsan változó körülmények miatt. Hiszen az újaknak alkalmazkodniuk kell a helyben érvényes szokásokhoz, de hozzák saját elvárásaikat is. A növekvő lakosságszám pedig folyamatosan alakítja át az egyes települések arculatát, hangulatát.

Az őslakosok közül sokan a beköltözőket hibáztatják azért, mert már egészen más a falu vagy a város, mint egykoron. Azt azonban nekik sem szabad elfelejteni, hogy a beköltözést pont ők tették lehetővé, értékesítve beruházóknak, építkezőknek egykori földjeiket, telkeiket. A változás pedig nem feltétlenül rossz, de a nem megfelelő irányt közös gondolkodással lehet megváltoztatni, nem egymásra mutogatással.

(Portolio.hu, Budapest Környéke, dho)