dho: Miért jó a nemzetgazdaság szempontjából, hogy az agglomerációban ilyen jelentős mennyiségű nagy cég jelenik meg?
Szijjártó Péter: Egy nemzet gazdasága gyakran fejnehéz – azaz a beruházások a főváros irányába mozognak. Ezért fontos, hogy ezek környékét is megerősítsék. Ez különösen igaz Magyarország esetében is. A beszállítói láncok fizikai lerövidítése az agglomerációban felépülő logisztikai központokkal a leghatékonyabb. A MARSO is azért hozta ide a raktárbázisát, hogy Budapestet és Nyugat-Magyarországot ki tudja szolgálni innen. Az szintén nagy lehetőség, hogy Pest megye és Budapest jogilag is elkülönültek egymástól, így a megyében a beruházásokat – maximum 50 százalékos intenzitással – a kormány tudja támogatni. Éppen ezek kihasználására bíztatjuk azokat a cégeket, amelyek logisztikai központokat kívánnak létrehozni.
„Ráadásul ezek a beruházások nagy mennyiségű munkahelyet hoznak létre, így megteremtik annak lehetőségét, hogy az itt élő embereknek ne kelljen bejárni Budapestre, hogyha jól fizető, kiszámítható munkahelyet szeretnének.”
dho: A főváros szempontjából fejnehéz gazdaságról beszélt. Ám az agglomeráció a nyak, és főleg közlekedési szempontból olykor megbicsaklik. Hogyan tudja a kormány segíteni a helyi önkormányzatokat, hogy az infrastruktúrát a helyi gazdaság fejlesztésével összhangban tudják felhúzni?
Sz. P.: Amikor egy beruházás sorsa eldől – például amikor egy nagyvállalat arról dönt, hogy Dunaharaszti mellett logisztikai központot hoz létre – akkor azt végig kell gondolni az ott élő emberek szempontjából is. Alapvetően jó, hogy jön egy nagy cég, jó, hogy technológiát hoz, munkahelyeket teremt.
„… egy-egy ilyen beruházás nem járhat azzal, hogy az emberek mindennapi életkörülményei romoljanak!”
Csak akkor szabad véglegesíteni egy beruházást, ha annak infrastrukturális kiszolgálása is megoldott. Dunaharaszti esetében például a körforgalmak kérdése kulcsfontosságú. Az 51-es főútról való letérés sehol sem egyszerű. Most is arról egyeztettünk az országgyűlési képviselő úrral és a polgármester úrral, hogy milyen körforgalom-építésekre van szükség ahhoz, hogy még további küszöbön álló beruházásokat véglegesen el tudjunk itt indítani. A képviselő úrral szövetségben (Pánczél Károly, országgyűlési képviselő – a szerk.) mindig bevisszük az ilyen kéréseket a kormány elé, és rendszerint támogatást is kapunk.
Dunaharaszti döntéshozóival egyeztetett a külgazdasági és külügyminiszter
dho: Jól értem, van esély arra, hogy Dunaharaszti újabb körforgalmat kapjon?
Sz. P.: Van bizony! Most a képviselő úrral és a polgármester úrral is erről egyeztettünk egy leendő beruházó társaságában. A szakmai konzultációk lezajlottak, a tervek elkészültek, így már csak a pénzügyi forrás a kérdés.
dho: Érkeznek még Dunaharasztira nagybefektetők, nagyvállalatok?
Sz. P.: Dunaharaszti ebből a szempontból kifejezetten jól áll. Például a Coca-Cola esetében a legnagyobb közép-európai gyártóbázisává alakul az itteni üzem. A cég egy 30 milliárd forintos beruházási programot indított el. Most adtuk át a MARSO új raktárbázisát. Közben pedig tárgyalunk egy olyan nagy online platformon kereskedő vállalattal, amely szintén idehozná azt a nagy raktárbázisát, ahonnan nem csak a hazai, hanem a regionális kiszolgálást is meg tudná oldani.
dho: Elválaszthatatlan a térségtől és főleg Dunaharasztitól a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés. Tagadhatatlan, hogy az itt élők nem feltétlenül lelkesednek a beruházásért.
Sz. P.: Természetesen ezt a beruházást is úgy hajtjuk végre, hogy az a helyiek életkörülményeit ne befolyásolja negatívan. Ma már a vasútépítésnek része az, hogy mind a zajhatás, mind a környezeti hatások csökkentésével párhuzamosan történjen maga a fejlesztés. Ez egy villamosított vonal lesz, tehát a környezeti terhelése is jóval kisebb, és csendesebb is lesz. A projekthez illeszkedik a V0 vasúti körgyűrű terve, amely segít a térség személyszállításában is.
A fővárost délről elkerülő, teherszállító vasútvonal épülhet
Ez a vasútvonal nemcsak a teherforgalmat szolgálja majd, hanem lehetővé teszi egy ütemes agglomerációs tömegközlekedés megindítását is. Ehhez kapcsolódik egy HÉV–fejlesztési koncepció, amelynek 2027-re biztosítania kell, hogy a dunaharasztiak a jelenleginél sokkal gyorsabban el tudják érni Budapest belvárosát.
dho.: Pánczél Károly képviselő úr és dr. Szalay László polgármester úr is lobbizik azért, hogy több, nem szintbeli átjárót kapjon a város. Jelenleg egy áll rendelkezésre.
Sz. P.: Biztosan több ilyen átkelő lesz, tekintettel arra, hogy a 160 km-es vasúti sebesség engedélyezése azt jelenti, hogy szintben elkülönült kereszteződéseket kell építeni.
„Egy város életét nem lehet tönkretenni azzal, hogy egyetlen helyen lehessen átkelni a vasútvonalon. Biztosak lehetnek a dunaharasztiak abban, hogy nem csak egy átkelési pont lesz. A képviselő úr ebben az ügyben nem ismer kegyelmet!”
A szintbeli átkelő ekkora sebességnél nem biztonságos, és nagy dugókat okozna a város közlekedésében, így az nem tartható. Tehát a szintben elkülönülő vasúti átkelőből legalább még egy mindenképpen kell Dunaharasztinak.
