A járványhelyzetben személyes megjelenés nélkül szervezett közmeghallgatás után az eljáró hatóság azzal a feltétellel adta ki a környezetvédelmi engedélyt, hogy
„… a tervezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás és a településrendezési eszközök közötti összhangot meg kell teremteni… ezáltal a kizáró okot meg kell szüntetni a tervezett kivitelezési tevékenység megkezdéséig.„
A 329 oldalas (!) dokumentum (melyet ide kattintva érhet el teljes egészében) a Soroksár, Csengőd, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Kelebia, Kiskunhalas, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Soltszentimre, Soltvadkert, Taksony lakóitól és önkormányzataitól beérkezett kérdéseket vizsgálja. A határozat 2021. május 14-én vált elérhetővé a hatóság honlapján.
Kiderül, hogy a kivitelezés alatt zajvizsgálatot kell végezni, a mely az építési munkálatok alatti zajszennyezést méri, ezt a 15. és a 60. nap között kell megtenni. A mérőpontok:
- Soroksár: Sínpár utca 18. sz. alatti lakóépület,
- Dunaharaszti: Kandó Kálmán utca 13. sz. alatti lakóépület,
- Taksony: Szent Imre út 182. sz. alatti lakóépület,
- Dunavarsány: Epres utca 3. sz. alatti lakóépület.
A vasútvonal forgalomba helyezését követő 30. és 60. napok között, valamint félévente is el kell végezni a zajmérést és emellett a rezgésszintet is mérni kell.
A tanulmány Pest megye, Ráckevei és Szigetszentmiklósi járás vonatkozásában kijelenti:
„A Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának fejlesztésének jogszabályi akadálya nincs, illetékességi terület tekintetében jelentős környezet-egészségügyi terheléssel nem jár.”
Soroksár tekintetében viszont megállapítják, hogy zajhatárérték túllépése várható, ezért ezt intézkedésekkel meg kell előzni. Ezen fölül a beruházás kivitelezése során a keletkező hulladékok jellegüknek megfelelő gyűjtését és elszállítását biztosítani kell.
A jelenleg tervezetthez képest az alternatív útvonal tervezését elvetette a projekt tervezője. A teherszállítás más útvonalra terelését Dunaharasztin civil kezdeményezésre, cikkünk megjelenésének időpontjában 1748 aláírással támogatott petíció követeli. Erről itt írtunk korábban. Az alternatív útvonal elvetését a dokumentum gazdasági szempontokkal és a Natura 2000 és természetvédelmi területek jelenlegi tervek szerinti legkisebb beavatkozásával indokolja. Az értékelés szerint:
„A zaj- és rezgésvédelem területén a tervezett korszerű műszaki megoldások és a korszerűsödő járműpark biztosítani fogja, hogy a településeken az életminőség ne romoljon a korszerűsítés miatt.”
Vágányok, peronok, állomások, parkolók:
A dokumentum szerint a felépítendő második vágány a jelenlegitől, szakaszoktól függően 4,2 és 5 méteres távolságra épül majd meg. Dunaharaszti megállóhely mindkét oldalán 200 méter hosszú 50 centiméter magas peronokat építenek. A második vágány a jelenlegi jobb oldalán lesz. Dunaharaszti alsónál is felépül egy hasonló peron. Mindegyik akadálymentes lesz. A Dunaharaszti megállót korhű jelleggel felújítják, tetők kerülnek a peronok fölé. A vágányokon történő átközlekedést gyalogos aluljáró fogja biztosítani. Dunaharaszti alsón utasbeállót építenek.
Dunaharaszti alsón 10 új P+R parkoló épül meg, így 20 ilyen áll majd rendelkezésre.
Taksonyban rakodó vágány is lesz, minimum 150 méter nyíltrakodóval és két utasperon is létesül. A taksonyi állomást korhűen felújítják, és itt is tető kerül a peronok fölé
Dunavarsány és Délegyháza is szintén 200 méteres utasperonokra számíthat. A délegyházi állomást is rendbe teszik, míg Délegyházán modern „felvételi épületet” kap.
Dunavarsányban 10 új P+R parkoló épül meg, így 20 ilyen áll majd rendelkezésre. Délegyházán is 10 darab új parkolóhely létestül, így 40 autót lehet majd az állomáson hagyni.
Átjárók:
A tanulmány több helyen hangsúlyozza, hogy a vonalat 160 km/h sebességű vasúti közlekedésre tervezik, de egyes szakaszokon a 80 km/h sebesség szerepel. Az utakat, útátjárókat ezekhez a paraméterekhez igazítják.
Dunaharaszti esetében az állomásnál a Rákóczi úton egy szintbeli átjáróról írnak, a Dózsa György úton külön szintűről. Ott van a tanulmányban a Temető utcai, a Magyar utcai szintbeli átjárók is valamint a Barka utcai és egy másik külterületi szintbeli átjáró is. Utóbbi kettő földutas.
Az átjáróról a közelmúltban Dunaharaszti polgármestere is egyeztetett a projekt irányítóival, erről itt írtunk korábban.
A tanulmány megállapítja, hogy:
„A beruházás közvetett módon hozzájárulhat a kultúra, az érintett települések értékeinek megőrzéséhez, valamint alapot adhat további fejlődésükhöz is a kulturális együttműködések segítésén keresztül.”
Azt is kijelentik, hogy
„A közvetlenül érintett ingatlanok esetében a növekvő forgalomból adódó rezgésterhelés az érintett ingatlanok műszaki állapotában kedvezőtlen változást okozhat. A zajterhelések és a rezgésterhelések növekedésének együttes hatása a közvetlenül érintett terület élhetőségének kisebb mértékű csökkenését okozhatja.”
Jegyzői észrevételek:
A tanulmányban szerepel Dunaharaszti Város jegyzőjének nyilatkozata is, melyben hangsúlyozza, hogy a vasútvonal kettészeli a várost. A beadvány kiemeli, hogy a projekt részleteinek ismerete nélkül nem tudható, hogy az összhangban van-e a Helyi Építési Szabályzattal. Kérdésként felteszi, hogy tervezik-e új átjárók megépítését? A Némedi úti aluljáró korszerűsítésének ígéret szerinti megvalósítását, valamint a Bezerédi lakóterületnél egy új gyalogos-kerékpáros átjáró építését is kéri.
A város jegyzője felveti, hogy nem ismert az
„…építési technológia, sem a beruházás globális zaj- és légszennyezettség kibocsátása, de nincs információ a hulladékkezelési-, hasznosítási- és deponálási helyekről sem.”
A Dunaharasztihoz tartozó erdőterületek átminősítése kapcsán is szót emelt a jegyző és hatásos zaj, rezgésvédelmi megoldásokat sürgetett.
Kérdések – válaszok:
A hivatalnak feltett önkormányzati és lakossági kérdéseket a tanulmány hosszasan közli. Ezekre a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. válaszolt.
A vonalon átlagosan 117 vonat közlekedik majd (ezt Kiskunhalas térségére vonatkoztatják, de nyilván a szerelvények végig haladnak). A személyszálló vonatok forgalma egyenletes lesz a teherszerelvények igazodnak a napi forgalmi igényekhez. Éjszaka (22.00 – 06.00) átlagosan 30 vonatra lehet számítani. A leghosszabb szerelvények 750 méteresek, a tehervonatok maximum 100 Km/h sebességgel közlekednek majd.
A lehetséges ingatlan kisajátításokkal kapcsolatban a dokumentumból kiderül, hogy ezek az eljárások várhatóan 2021. IV. negyedévben kezdődnek. A jogszabályok szerint a kisajátítási határozat véglegesítésétől számított legfeljebb
„ 2-2 és fél hónapon belül kell az ingatlan birtokba adására sort keríteni, mivel a kártalanítás kifizetésére a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell sor kerüljön, és legkésőbb ezt követő 2 hónapon belül kell birtokba adni a kisajátított ingatlant.”
Az érintett ingatlanok értékbecslését a kormányhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő végzi majd el. Ő a szabadpiaci viszonyok figyelembevételével határozza meg az adott ingatlan értékét (ezt az adóhatóságtól beszerzett adatokra alapozzák). A felek a MÁV Zrt.-vel, mint a kisajátítást kérővel fognak szerződni, aki a Magyar Állam nevében jár el. A kisajátításban felajánlott vételár adó és illetékmentes lesz. Ha az ajánlatot a tulajdonos nem fogadja el, akkor közigazgatási úton zajlik le a folyamat és nem kell majd energetikai tanúsítvány sem. Ám a költözéssel és az új ingatlan vásárlással kapcsolatos költségek az ingatlan eddigi tulajdonosát terhelik.
Arra felvetésre, miszerint az átlag 5-6 percenként áthaladó szerelvények miatt az átjárók sokat lesznek lezárva, így hosszú autósorok alakulhatnak ki, a válasz kimerült abban, hogy:
„A forgalmi vizsgálatok alapján az átjárók kapacitása az átépítést követően is megfelelő lesz.”
Cikkünkben igyekeztünk minél több, a lakosság számára kiemelten fontos kérdéskört érinteni. A teljes határozatot ide kattintva érheti el.
