Kettős harc az új koronavírussal – interjú Pánczél Károly országgyűlési képviselővel

//Berényi Attila
Share on print
Share on email
Kettős harc az új koronavírussal – interjú Pánczél Károly országgyűlési képviselővel
Dunaharaszti a régió egyik legerősebb gazdasági szereplője, vállalataival, képzett munkaerejével. Ám a COVID19-járvány hatása kikerülhetetlen: megérzi a város, a cégek, az itt élő, dolgozó emberek. A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése is tapintható közelségbe került. E témákról kérdeztük Pánczél Károlyt, a térség parlamenti képviselőjét (Fidesz-KDNP).

dho: Hogyan áll az ország és a térség a járvány és annak hatásai ellen folytatott munkával?

Pánczél Károly: Egyszerre legalább két fronton zajlik a küzdelem. Egyrészt megküzdünk a járvánnyal, másrészt a gazdaságban okozott negatív hatásával is felvesszük a harcot. Utóbbi esetben a gazdasági működőképesség és a munkahelyek megtartása a cél. Az tény, hogy Budapest és Pest megye területe az, ahol leginkább koncentrálódik a megbetegedés. Az agglomerációban sokan élünk, nagy az átmenő forgalom, így kifejezetten érintett. Mindez igaz például Dunaharasztira és térségére, de a közeli Szigetszentmiklós és környékére, vagy akár Gyál és Vecsés tekintetében is. Közben a saját választókerületem déli része, amely határos már Bács-Kiskun megyével, könnyebb helyzetben van a járvány szempontjából. A gazdasági problémákat nagyobbnak látom, hiszen előbb veszélyhelyzetet, majd március 27-én kijárási korlátozást kellett bevezetni. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelentette, hogy megállt az ország – és ez Budapesten és Pest megyében még mindig érvényben van. Azt azért meg kell állapítanunk, hogy mindezek ellenére az ország működik – van áram, van gáz, üzemanyag, van joghurt a polcokon, még ha nem is a korábban megszokott választékban. Egy példás összefogás szemtanúi vagyunk.

A főváros körüli agglomerációs térség jelentős gazdasági erőt képvisel, és ez kiemelten igaz Dunaharasztira. Itt két olyan nagy cég is van, amely a kormányzat stratégiai partnere, az egyik a Schwarzmüller Kft., a másik pedig a Coca-Cola. A termelés mindenhol visszaesett a járvány miatt. Utóbbi óriáscég forgalmának jó részét veszítette el azzal, hogy a vendéglátóhelyek, a turizmus nem működik, nincsenek nyitva a mozik, a bevásárlóközpontok, visszaesett a kereslet.

A gazdaságot érintő legfrissebb hír, hogy a Pénzügyminisztérium közzétette előrejelzését, az úgynevezett konvergenciaprogramot, amelyet az Európai Bizottságnak is megküldött. Erre az évre 3 százalékos visszaesést jósol a tárca. Ez április-májusban jóval mélyebb ennél az értéknél, de a nyáron már visszaerősödést várnak. Ezen fölül 3,8 százalékos hiánycélt jelölt meg a tárca. (Az Európai Bizottság az interjú elkészülte után kiadott előrejelzésében magyar GDP 7 százalékos visszaesésével számolt erre az évre, ám 2021-re megközelítőleg 6 százalékos bővülést jelez előre. – A szerk.). A magyar kormány jövőre 5 százalékot megközelítő növekedést vár, és a következő években is 4 százalékos bővüléssel kalkulálnak. A nemzetközi elemzők szerint Magyarország azon nemzetek közé tartozhat, amelyek gazdasága a leghamarabb térhet vissza a normális kerékvágásba.

Pánczél Károly, fotó: Karlik Dóra

dho: Dunaharasztin és környékén mennyire jellemző, hogy az emberek elveszítik a munkahelyüket? Betartható-e az a miniszterelnöki ígéret, miszerint „ahány munkahelyet elvesz a vírus, a kormány annyit teremt”?

P.K.: A térségben tömeges elbocsátásokról nincsenek hírek. Jelenleg még kitart sokak esetében a fizetett vagy fizetetlen szabadság. Nagyon remélem, hogy május 18-ától Pest megyében is tud majd lazítani a kormány a védelmi intézkedéseken, és az emberek vissza tudnak majd térni a munkahelyeikre. Dunaharasztin és környékén egyelőre nem látom rossznak a helyzetet. A gazdaság egészében van lendület, amely segít felpörögni. Természetesen a háttérben ott áll a kormány és segíti a vállalkozásokat. Így például a hitelfizetési moratórium bejelentésével, amely nem csupán a magánembereknek, hanem rengeteg cégnek is jól jön jelenleg. Ez összességében ebben az évben 3 ezer milliárd forint helyét szabja meg, azaz ezt nem kell a bankoknak elutalniuk. De a gazdaságvédelmi és a családvédelmi intézkedések is jelentős segítséget jelentenek az embereknek, cégeknek egyaránt. A kormányzat létrehozott két alapot is. Ezek egyike a járvány elleni védekezési alap, 663 milliárd forinttal. Ide csoportosítottak át a költségvetési kormányzati tartalékokat, a multinacionális kiskereskedelmi láncok is befizetnek ide, csakúgy, mint a bankok vagy az önkormányzatok. Ebből az összegből finanszírozza az ország az egészségügyi védekezést, és júniusban ebből fizetik majd ki az egészségügyben dolgozóknak adandó, fejenként félmillió forintos plusz pénzt, valamint az őszi béremelésüket is ebből oldja meg az állam.

Ezen fölül létrejött egy gazdaságvédelmi alap is, ez 1345 milliárd forintot jelent. Plusz a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt napokban indította el a Növekedési Hitelprogram Hajrá elnevezésű lehetőséget, amelyben cégek – függetlenül a méretükről – kérhetnek munkabérhitelt, folyószámla- vagy likviditási hitelt, de beruházási kölcsön is rendelkezésükre áll. Itt a kamattámogatásba szállt be az állam.

A munkahelyteremtés területén is nagy lépések előtt állunk. Azokon szeretnénk segíteni, akik állás nélkül maradnak. Egyrészt ott van a sokat bírált, ám nagyon hasznos közmunkaprogram. Itt most 80 ezer ember van, de a Belügyminisztérium képes arra, hogy 230 ezer főnek adjon munkát. 3 hónapra rendelkezésre álló, álláskeresési járadék is igénybe vehető – de nem segélyt, hanem munkát szeretnénk biztosítani.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy úgy beszélünk most több ezer milliárd forintos mentőcsomagrendszerről, gazdaságélénkítésről, hogy közben a Magyar Állam bevételei jelentősen csökkentek.

Orbán Viktor miniszterelnök és Pánczél Károly parlamenti képviselő, fotó: Fischer Zoltán (Miniszterelnöki Kabinetiroda)

dho: Említette az önkormányzatokat. Dunaharaszti esetében a gépjárműadó elvonása 150 millió forintos mínuszt jelent, a költségvetést is újra kellett tervezni. (Erről itt írtunk korábban.) Ezen fölül előrelátható, hogy az iparűzésiadó-bevételek is jelentősen visszaesnek majd. Tervezik-e a bajba került önkormányzatok megsegítését?

P.K.: A jelen állás szerint, ez a fajta elvonás – gépjárműadó – csak erre az évre vonatkozik. Egy Dunaharaszti méretű és ilyen bevételekkel rendelkező város rendelkezik kellő tartalékokkal. A választókerületemben több magas adóerőképességű település található, például Bugyi vagy Alsónémedi.  Ahol viszont gond van – ilyen a déli rész –, ott bizony működési problémákat is jelenthet ez a helyzet. A kormány arra is készül, hogy ezen önkormányzatokat megsegítse. Például most alig vannak gyermekek az óvodákban, bölcsődékben, de az állam olyan támogatást ad, mintha a januári terhelés lenne érvényben, így támogatva az önkormányzatokat.

dho: Végül egy másik téma: a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése. Ez a beruházás közvetlenül érinti a Dunaharasztin élőket. Várható-e, hogy közvetlen tájékoztatást kapnak majd az emberek, például lakossági fórum formájában?

P.K.: Meglátásom szerint ez a fejlesztés új lehetőségeket is nyit a térség életében, így Dunaharaszti számára is. Mivel a település közepén vezet át a vasútvonal, érthetően sokan ódzkodnak tőle. A vonatkozó szerződések aláírásán túl van a kormányzat, megvan a megállapodás a kínai féllel. A vasútvonal szerb szakaszán már dolgoznak. Mi most még a tervezés időszakában vagyunk. A járvány okozta helyzet elmúltával be kell vonni ebbe a folyamatba a lakosságot és az önkormányzatot is. Nagyjából 2 évvel ezelőtt lehetett az, amikor dr. Szalay László polgármester úrnak az akkori tanulmányterv szintű anyagokat át tudtam adni, de a részletek kidolgozása most kezdődik. Azt is tudni kell, hogy Dunaharaszti tekintetében a meglévő vasúti átjárók megújulnak, szélesebbek lesznek és épül még egy külön szintbeli, valamint egy gyalogos átjáró is. Beszélni kell majd az itt élőkkel például a zajvédő falakról, különösen ott, ahol közel vannak a házak. A felújított vasútvonal, a megnövekedett forgalom ellenére is valószínűsíthetően kevesebb zajt fog okozni, mint a mostani. Lehetőségként pedig megjelenik majd az, hogy Dunaharasztiból kötöttpályás közlekedéssel 25 perc alatt lehet majd eljutni Budapest belvárosába, és nem kell a dugóban üldögélni.