A lap a fejlesztés kapcsán részéletesen beszámol arról, hogyan élnek együtt a már meglévő, egy vágányú vasútvonallal a lakosok Dunaharasztin. Itt napi átlagban 60-65 vonat megy át, ezek közül 40-45 személy-, a többi 20 tehervonat. Az emberek egy része szerint ezt a mennyiséget, mivel a szerelvények lassan mennek, el lehet viselni; több közülük éjszaka jár, azt amúgy sem hallják. Persze ezt a nézetet nem mindenki osztja.
A Belgrád–Budapest vasútvonal tervezett fejlesztése a magyar kormány szerint azért fontos, mert a magyar állam lenne a hatalmas kínai kereskedelem egyik leágazásának haszonélvezője azzal, hogy a görög kikötőkből Budapestre befutó tehervonatokon érkező kínai árut itt vámolnák el, mielőtt máshová viszik az unión belül. A görög kikötőkbe futnak be a kínai hajók, a Budapest–Belgrád vasútvonal pedig e szállítási „korridor” utolsó szakasza, írja a Magyar Narancs.
A cikk emlékeztet, hogy a G7.hu nyáron idézte a pireuszi kikötő közlését, miszerint ők napi 10 vonatot tudnának indítani – ennyihez viszont a jelenlegi egy sínpár is elég lenne. Vagyis a jelentős kínai hitel értelmetlen gigaberuházásra megy majd el – legalábbis a legélesebb kritikák szerint, írja a lap. Kína viszont mindenképpen a pénzénél lesz, ha beváltja a reményeket a beruházás, ha nem – az általa nyújtott kölcsönt ugyanis a magyar adófizetők fogják visszafizetni.
A tervekről – melyek még messze nincsenek készen – a Harasztiak és a városvezetés reakcióiról részletesen a Magyar Narancs írásában olvashat, ITT.
(via: Magyar Narancs)
