Pünkösd van!

//Tóth Gábor
Képünk illusztráció, forrás: freepik / brunomartin
A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás, emlékeztet a wikipédia. Ez úgymond az egyház születésnapja.

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,

hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.

Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.

Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” – Apostolok cselekedetei 2:1 – 2:4

 

Dunaharaszti keresztény felekezeteinek istentiszteletei már személyesen is látogathatóak, ám a KisDuna TV munkatársai ma is közvetítik azokat a neten.

8:00 Dunaharaszti Evangélikus Istentisztelet – a közvetítést itt követheti

10:00 Dunaharaszti Református Istentisztelet – a közvetítést itt követheti

10:30 Dunaharaszti Római Katolikus Istentisztelet – a közvetítést itt követheti

15:00 Dunaharaszti TEÉRTED Keresztény Misszió – a közvetítést itt követheti

 

Nagyon sok népszokás is kötődik ehhez a két naphoz, azaz pünkösdvasárnaphoz és pünkösdhétfőhöz. Az ország egyes tájain például ilyenkor állítottak májusfát.

A Pünkösdi király választás sokhelyütt elterjedt hagyomány volt. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Hagyomány volt a Pünkösdi királynéjárás is. Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek.

Sokfelé ilyenkor az ablakokba, a ház kerítésének lécei közé zöld ágakat, virágokat tűztek.

Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt hagyománya Törökbasázásnak. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A napokban került a Hungarikumok közé a Csíksomlyói búcsú. Itt található az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely, ahová minden évben több ezer zarándok érkezik. Ebben az évben a járványhelyzet miatt azonban a tömeges program elmarad, úgynevezett zarándok követek képviselik majd a keresztény magyarokat.

 

(wikipédia)