A kelet tánca, vagyis raqs sharqi

//Döme Zsófia
raqs-sharqi_freepik_eyeem_20250918

Képünk illusztráció, forrás: freepik / Eye Em

„Azt hiszem, a szép táncnak, mint az erénynek is, önmaga jutalmának kell lennie. A körülálló bámészkodóknak rendszerint egészen máson jár az eszük.” (Jane Austen)

Lassan 15 éve végzek irodai munkát, ami azt jelenti, hogy nagyon sokat ülök. Bizonyos szempontból mondhatjuk, hogy a kiváltságosok közé tartozom és ilyen formán kényelmesen telnek a munkanapjaim. Azonban a folyamatos ülés valójában megterhelő az izomzatnak. Pár éve nálam is jelentkezett az ezzel járó hátfájás. Utána néztem tehát, hogy mit is tehetnék ez ellen. A legtöbbször a probléma kezelésére a hátizom erősítését javasolták. Na szép, gondoltam magamban, világ életemben be voltam oltva sportolás ellen, erre most edzenem kellene. Aztán szembejött egy számomra sokkal kellemesebb megoldás. Az otthonomtól egy sarokra lévő táncteremben kezdő hastánc órát hirdetett Balás Emese. Na és táncolni azt viszont mindig is nagyon szerettem.

Elsőre furcsának tűnhet, de a hastánc amellett, hogy olyan izmaimat is megerősítette, amelyeknek a létezéséről se tudtam korábban, a nyújtásokkal és a konkrét mozdulatsorokkal csodát tett a hátammal. Kis időre mégis megszakadt a kapcsolatom a tánccal a pandémia és az anyaság miatt. 2023-ban azonban lehetőségem nyílt felvenni a fonalat és csatlakoztam Csiszár Mariann kezdő csoportjához a Dunaharaszti József Attila Művelődési Házban. Immár a Meryem Hastánciskola tagjaként ismerkedtem tovább az orientális tánccal, annak történetével és társadalmi jelentőségével.

Nekem nagyon sokat ad ez a mozgásforma, a mozgás már önmagában jó dolog, de ez egy közösség is, egy élmény a szürke hétköznapokban. Gyerekkoromban inkább amolyan fiús lány voltam, fociztam, tanultam, nem kimondottan érdekeltek a csajos dolgok. A női energiák megélése miatt mondhatjuk, hogy szinte komfort zónán kívüli élmény számomra a hastánc. Az első közös fellépésünk alkalmával kovácsolódott össze véglegesen a haraszti hastánc csoport. Annyi különböző élethelyzetben lévő nő – édesanya, nagymama, dolgozó nő – arra a pár órára feledve minden más gondjukat, azzal volt elfoglalva, hogy abban a pillanatban együtt lehetnek, alkothatnak közösen valamit, egy koreográfiát. Nem mondom, ez a helyzet is nyomást gyakorol az emberre, de ugyanakkor fantasztikus, eufórikus érzelmekkel is szolgál.  Ezt csak akkor értettem meg, amikor először álltam színpadon tánccsoporttal. Remélem még sokszor lesz lehetőségem rá.

Akiket érdekel ez a közösség, és az orientális tánc, azoknak szeretném figyelmébe ajánlani a Meryem Hastánciskolát. Szeptember új kezdő csoport indult, még érdemes csatlakozni!

(Döme Zsófia)