Dunaharaszti különleges helyet foglal el az életemben. Képzeld el, hogy 8 éven keresztül itt éltél a Vásárhelyi Pál utcában, és tinédzserként felfedezted a várost, ahol a közösség minden szegletét megismerted. Most, közel 25 év elteltével, visszatérve azt tapasztalom, hogy Dunaharaszti hihetetlen fejlődésen ment keresztül: a kisvárosból nagyobb várossá nőtte ki magát, de valami nagyon fontos dolog megmaradt – a közösség és az összetartó családias érzés.
Amikor elmentem a városból, a világ gyorsan változott körülöttem, és Dunaharaszti sem volt kivétel. Azok az utcák és terek, amelyeket tinédzserként megismertem, most már modernizáltak és fejlődtek, új épületekkel és korszerűsített infrastruktúrával. Mégis, amikor visszatértem, azonnal éreztem, hogy az igazi lélek és az a közösségi szellem, amiért annyira szerettem ezt a helyet, megmaradt.
Most új szerepben találom magam, hiszen immár nem csupán egy volt helyi lakos vagyok, hanem a közösség szolgálatában álló felnőtt. Ez a visszatérés nemcsak egy személyes utazás, hanem egy lehetőség is arra, hogy visszaadjak annak a városnak, amely annyi fontos pillanatot és emléket adott nekem. Örömmel tölt el, hogy hozzájárulhatok ahhoz, hogy a város továbbra is megőrizze azokat az értékeket, amelyek nekem is segítettek felnőni. Dunaharaszti fejlődése során az infrastruktúra és a közszolgáltatások modernizálódtak, de az a közösségi érzés, ami akkoriban a tinédzser éveim során jellemezte a várost, ma is jelen van. A helyi rendezvények, közösségi programok és az emberek közötti valódi kapcsolatok mind azt mutatják, hogy a város nemcsak a fizikai formáját, hanem a lelki vonatkozását is megőrizte. Az itt élő emberek közötti kötelékek, a segítőkészség és az összetartás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Dunaharaszti még mindig olyan hely legyen, ahol az ember otthon érezheti magát.
Örömmel nézek vissza a tinédzser éveimre és a városban töltött időre, és boldog vagyok, hogy most a közösség szolgálatában állhatok. Az, hogy visszatérhettem és aktívan részt vehettek Dunaharaszti életében, számomra egy olyan lehetőség, amelyet mély megbecsüléssel és hálával tekintek. Az itt töltött évek formálták az életemet, és most, hogy a város továbbra is egy összetartó család érzetét nyújtja, örömmel tölt el, hogy hozzájárulhatok a jövőbeni fejlődéséhez.
