A nemzeti összetartozás napja van

//Berényi Attila
Székely és sváb viseletbe öltözött megemlékezők koszorúztak. fotó: dho
A nemzeti emléknap az 1920-as trianoni békeszerződés aláírása évfordulójára hívja fel a figyelmet minden évben.

Az Országgyűlés az emléknapról szóló törvény 2010-es elfogadásakor kinyilvánította:

„… a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések hazánkról szóló fejezete, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött megállapodás.

Ennek alapján az akkori Magyarország népessége öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is:

  • 300 ezer fő került Ausztriához,
  • 3,5 millió fő Csehszlovákiához,
  • 5,3 millió fő Romániához,
  • 4,1 millió fő Jugoszláviához (beleértve Horvát–Szlavónország 2,6 millió lakosát).

Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

Magyarország Alaptörvénye 6. § 3. bekezdése kimondja, hogy

„A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”

Novák Katalin, köztársasági elnök, közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy:

„A nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, a gazdagságot ünnepeljük. Még mindig nem mindenki számára egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között. A magyar az magyar, s pont…”

Taksonyban a Marestli partján a kopjafánál tartottak megemlékezést, koszorúzást, amelyen részt vett a nagyközség vezetése mellett, két testvértelepülésének delegációja is, így a felvidéki Taksony valamint Vízkelet. A színpadon kárpát-medencei táncok elevenedtek meg.

Pánczél Károly, a térség országgyűlési képviselője, a Parlament Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a trianoni békeszerződésről szólva kiemelte, hogy

„Magyarországot a szó szoros értelmében feldarabolták, a maradékot pedig halálra ítélték. A gyászhoz tehát minden jogunk megvan. Az ünneplésre pedig minden okunk megvan, mert túléltük ezt a 102 esztendőt, és nem is akárhogy!… Ma pedig elmondhatjuk, hogy a nemzet összetartozik! ”

Dunaharasztin koszorúkkal, verssel, dallal és tánccal emlékeztek meg a szétszakított országról és erősítették meg az egy nemzethez tartozást. Dr. Szabó Zoltán a dunaharaszti Polgári Kör nevében mondott beszédében kiemelte:

„Az emlékeket őrizni kell, az elődeinket tisztelni, az értünk tett erőfeszítéseiket megbecsülni. Az emlékek őrzése nélkül, a tisztelet, a megbecsülés nélkül nem csak a múlt vész el, de elértéktelenedik a jelen és oda lesz a jövő is.”

Az emlékezés koszorúját Dunaharaszti Város Önkormányzatának nevében Dr. Bereczki Péter alpolgármester helyezte el a kopjafánál, sváb és székely népviseletesek kíséretében, kifejezve ezzel is az összetartozást.

(wikipédia, Novák Katalin / facebook, dho)