Hivatalosan most 20 éve város Dunaharaszti

//Berényi Attila
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email
Hivatalosan most 20 éve város Dunaharaszti
2000. július 1. napján lépett hatályba Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság Elnökének 218/2000 számú határozata. Ebben városi címet adományozott Dunaharaszti nagyközségnek. A dokumentumokat Dunaharaszti Város Könyvtára bocsátotta rendelkezésünkre.

Városunk egyébként olyan településekkel kapta meg egyszerre a városi rangot, mint a Baranya megyei Villány, vagy a Győr-Moson-Sopron megye ékessége, Pannonhalma. 15 nagyközség emelkedett 20 esztendővel ezelőtt hivatalosan városi rangra. Pest megyében velünk együtt ünnepelt akkor és most is Budakeszi, Pomáz, Szob és Visegrád is.

Bár Dunaharaszti hivatalosan 2000. július 1-től már városi rangú volt, várossá avatási ünnepség 2000. szeptember 29-én, pénteken kezdődött. Volt emlékpark avató a Baross utcában, ünnepi hangverseny a Szent István templomban. Másnap a József Attila művelődési házban Dunaharaszti múltjáról nyílt kiállítás, este gálaműsort rendeztek. Október 1-én, vasárnap délelőtt a Hősök terén dr. Kara Pál a Belügyminisztérium akkori helyettes államtitkára adta át a város jelképes kulcsát Luttenberger Gusztáv polgármesternek, derül ki a Népszabadság rövidke híréből.

Népszabadság, 2000. szeptember 29., Dokumentum forrása: Dunaharaszti Városi Könyvtár, fotó: dho

Ahogy minden településnek, így Dunaharasztinak is be kellett mutatnia egy úgynevezett „Várossá Nyilvánítási Kezdeményezést”. Ebben részletesen bemutatták településünket. Az eredeti dokumentumot a Dunaharaszti Város Könyvtárának weboldalán, ide kattintva érheti el.

Várossá Nyilvánítási Kezdeményezés, forrás: Dunaharaszti Városi Könyvtár, fotó: dho

Az elemzés szerint Dunaharaszti „területe 29,17 km2, népsűrűsége 1999-ben 2249 fő, állandó lakosainak száma ekkor 16277 fő.„

Infrastruktúra: Az infrastruktúra kiépítettsége a térség átlagánál jóval magasabb. A villany, víz, gáz és telefonhálózat teljesen kész. A csatornázás kiépítettsége jövőre fejeződik be, jelenleg a házi bekötések aránya 78%. A szilárd utak aránya 60%.”

Társadalmi élet: Nagyon gazdag a társadalmi élet. Mintegy 30 különböző célú egyesület és alapítvány működik. A sportegyesületek és szakosztályok száma 20.

A történelmi egyházak mellett megjelentek a településen az új felekezetek is. A településen 9 templom, illetve imaterem is.”

A 2000-ben készült elemzés kiemelti, hogy településünk számára az az esztendő különösen fontos volt, hiszen éppen akkor ünnepelték annak 100 éves évfordulóját, hogy a község közgyűlése úgy döntött, az addig használt Haraszti név helyett a Dunaharaszti nevet használja. Akkor még egyébként a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyéhez tartozott a terület.

A település akkori vezetése (polgármester 1990–2002 között Luttenberger Gusztáv) fejlesztési elképzelései között szerepelt más mellett:

  • az iparterület fejlesztése
  • az óvodai és középiskolai hálózat továbbfejlesztése
  • az újjáépített könyvtár megnyitása
  • közvilágítás korszerűsítése
  • a település teljes területén a szilárd burkolatú utcahálózat kiépítése
  • Sport-sziget fejlesztési tervének kidolgozása
  • melegvizű uszoda kiépítése
  • a városközpontban egy reprezentáns új magasépület – Művelődési Ház – létrehozása
  • kultúrcentrum létrehozása a műemlék jellegű granárium épületében
  • mentőállomás létrehozása.