Magánvállalkozásként a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. részeként kezdte meg működését. Akkor még a Magyar Távirati Irodát is magában foglalta. Ez volt az ország első tömegkommunikációs vállalata. Kezdetben egy 20 kW-os nagyadóval, két vastorony közé kifeszített, úgynevezett T-antennával működött a rádióállomás. A szerkesztőség eleinte a Rákóczi út egyik épületének két emeletén működött, majd miután ez kicsi lett, átköltöztették a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyedbe, az akkori Sándor utcába (ma Bródy Sándor utca), emlékeztet a Wikipédia.
1933-ban megépült a lakihegyi adótorony, amely Európában rekordnak számító 314 méteres magasságba emelkedett.
A második világháború után (a Magyar Központi Híradó Rt. részeként) államosították. 1950-től Magyar Rádióhivatal (MRH) néven, 1957-től a Magyar Rádió és Televízió (MRT) részeként működött, majd 1974-től már önálló szervezetként, Magyar Rádió néven.
A Magyar Rádió 2015. június 30-án mint önálló intézmény megszűnt. A második médiatörvény módosításával 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Magyar Televízióval, a Duna Televízióval és a Magyar Távirati Irodával. A szerkesztőségek és stúdiók ma az MTVA Kunigunda utcai központjában találhatóak.
