Ekkor a nyugati keresztény egyház a napkeleti bölcseket, azaz a háromkirályokat ünnepli, valamint Jézus megkeresztelésére és első csodatételére emlékeznek. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is, emlékeztet a Magyar Néprajzi Lexikon.
A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást tulajdonított, minden család vitt haza.
A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától a vízkeresztet követő vasárnapig tart. Magyarországon Vízkereszt a farsang kezdete is egyben.
Spanyolországban ez a kettő egybeolvad. Január 6-án megáll az élet, az ünneplés kerül a középpontba. A nagyvárosokba színes parádék keretében vonulnak be a Napkeleti Bölcsek, vagyis az azokat megformáló maszkos emberek. Gáspár, Menyhért és Boldizsár látványos menete nem csak remek szórakozás, hanem egyben a csokik, a cukorkák, és az apróbb ajándékok átadásának pillanata is. Sőt, ott a gyerekek a parádé után ekkor kapják meg otthon az ajándékokat.
