A halloween egy az ősi kelta, azaz Európában honos népcsoport ünnepe volt. Korábban az angolszász országokban volt elsősorban jelen, majd elszegényedett, Amerikába kivándorló ír családok vitték magukkal az USA-ba, ahol mondjuk úgy, felvirágzott. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit, írja a wikipédia. Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé halloween ünnepe. A fesztiválokon szörnyek, boszorkányok, földönkívüliek, kalózok, rajzfilmek és mesék szereplői, állatok és hírességek maszkjait viselő jelmezesek jelennek meg. Mivel ebben a formában egy jó buliról van szó, így a világ sok területén átvették, így eljutott hazánkba is. A harsány, maszkos, töklámpás faragó ünnep lett ez idehaza is. Egyre több gyerek járja a házakat, és „Csokit vagy csalunk!” felkiáltással követelnek édességet. Ahol nem kapnak, ott valami csínyt követnek el.
Ez a dátum egyben a reformáció napja is a legtöbb protestáns egyházban. Annak emlékére ünneplik, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. Hazánkban az érintett felekezetek ünnepi istentiszteletet tartanak ekkor és 1939 óta pedig október végén rendezik meg az Országos Protestáns Napok ünnepségsorozatát a legnagyobb protestáns egyházak.
