Aranyvasárnap minden évben a december 18. és december 24. közötti napokra esik. December 24. még nem karácsony, hanem az adventi időszak zárónapja. Ma a negyedik gyertyát is meg kell gyújtani a koszorún, így már mindegyik ég, jelképezve a hitet, a reményt, az örömöt és szeretetet.
„Aquinói Szent Tamás szerint a szeretet az összes erény alapja és hordozója, benne érthető meg az erények összefüggése egymással: a szeretet mint isteni erény emeli az összes többi erényt természetfölötti szintre.” – írja a Magyar Katolikus Lexikon.
Ma van szenteste napja is, amely karácsony böjtjének estéje, Jézus születésének ünnepét megelőző est. Szokás szerint ekkor összegyűlik a család, feldíszítik a karácsonyfát és este vacsorával ünnepelnek. Hazánkban ilyenkor szokás ajándékozni. A dátumhoz sok szokás és babona kapcsolódik.
A hiedelem szerint a mákos, lencsés vagy babos ételek ilyenkor gazdagságot hoznak, míg a töltött ételek (töltött káposzta, a mákos vagy diós bejgli) a teli kamra reményét szimbolizálják. A böjt miatt szokás ilyenkor halat enni.
Régen az ünnepi asztalon maradt morzsát megőrizték, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki, de volt, ahol a gyümölcsfák alá szórták, hogy azok sok termést hozzanak. De az ünnepi abrosznak is varázserőt tulajdonítottak.
A ház kitakarításának is babonás háttere volt, mert azt tartották, hogy a kosz eltüntetésével a gonoszt is kiteszik onnan. Aki pedig gyertyát tett az ablakba, az a jószerencsét csalogatta be.
Az éjféli misén kell a hiedelem szerint felállni a 13 napig készített Luca székére, és így meg lehet látni a boszorkányokat. Persze ez után haza kell rohanni, mert a boszorkány üldözőbe veszi leleplezőjét. Ám aki útközben mákot szór maga után, az egérutat nyerhet, mert a banyának azt össze kell szednie. Az a lány pedig aki harangozáskor betekint a kútba, megláthatja a jövendőbelijét.
