Az előző, áprilisi kutatáshoz képest 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal. Megjegyzik ugyanakkor, hogy ez a tartalék a megkérdezettek közel 30 százalékánál legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő.
Anyagi probléma esetén, aki teheti, először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön, ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt – áll a közleményben, amely szerint a megtakarítással rendelkezők közül 42 százalék még nem nyúlt hozzá tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. A válaszadók 20 százaléka szerint a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz erre, és 38 százalék azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz. Az összes megkérdezett 25 százaléka, igyekszik is azt rendre visszapótolni.
A vizsgálat alapján a legtöbben ingatlanjukat, autójukat és háztartási ingóságaikat tennék pénzzé szükség esetén. A könnyen mozgósítható megtakarítások közül a készpénz és a hagyományos bankbetét a legnépszerűbb, de egyre keresettebb a nemesfém is. Az aranyat 51 százalék tekinti értékálló befektetésnek, és 25 százalék szeretne a közeljövőben ékszert vagy befektetési aranytömböt venni.
A közlemény az elmúlt évek kihívásaival magyarázza a tartalékképzés felértékelődését.
Már nem növekszik tovább a lakosság készpénzfelhalmozása, írta a jegybank adataira hivatkozva a portolio.hu. A forgalomban lévő készpénz mennyisége egy év alatt 7788 milliárd forintról 8330 milliárd forintra emelkedett. Ez a 2021-es esztendőt jelenti. Ám tavaly inkább a stagnálás volt jellemző. Az MNB adataiból az is látszik, hogy csökkent a forint iránti bizalom. 2022 első háromnegyed évében 195 milliárd forinttal több valutát vásároltak az emberek, mint amennyit eladtak. A gazdaság szereplőinél 760 milliárd forintnyi valuta volt az említett időszakban.