Január 6.: vízkereszt és a háromkirályok ünnepe

//Berényi Attila
Képünk illusztráció. forrás: freepik
Január 6. az egyik legősibb keresztény ünnep. „Urunk megjelenése” latinul „Epiphania Domini” az elnevezése a római egyházban, míg a keleti egyház ekkor ünnepli Krisztus születését.

A római egyház szertartásai szerint ezen e napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A templomban ekkor megszentelt víznek a nép különös, gyógyító hatást tulajdonított, írja a Magyar Néprajzi Lexikon. Sokfelé ekkor tartják a házszenteléseket.

Ez a napkeleti bölcsek imádásának napja is. Így mások mellett ekkor van Gáspár, Menyhért és Boldizsár napja is. Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek az újszülött Jézushoz, hogy kifejezzék hódolatukat. Amikor megtalálták a kisdedet aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki.

Ehhez a naphoz köthető Jézus megkeresztelése is. Keresztelő Szent János a Jordán folyóban vitte véghez a szertartást. De január 6-hoz kötődik Jézus első csodája, amely a kánai menyegzőn történt, ahol a bort vízzé változtatta.

A magyar hagyományok szerint ezen a napon kell lebontani a karácsonyfát, miközben az ortodox karácsony éppen most kezdődik. A mediterrán országokban a három királyokat éltetik. Spanyolországban például felvonulásokat tartanak a tiszteletükre és a karácsonyi ajándékot is ilyenkor kapják meg a gyerekek.

(Magyar Néprajzi Lexikon, Wikipédia, dho)