November 1.: mindenszentek napja

//Tóth Gábor
dunaharaszti-temeto_mindenszentek02_dho_20221101

Mécsesek a sírokon a dunaharaszti temetőben. fotó: dho

A keresztény világban ez az üdvözült lelkek emléknapja.

Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, emlékeztet a wikipédia. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.

Mindenki keresztje a dunaharaszti temetőben. fotó: dho

„Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.” – Fekete István

Az európai országok többségében, és valamennyi magyarlakta vidéken ebben az időszakban látogatják meg az emberek elhunyt hozzátartozóik sírját. Virágokat visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél, a mindenki keresztjénél” elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért.

(wikipédia, dho)