A tárcavezető megjegyezte, a többek között a bankokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintő extraprofitadók célzottak és átmenetiek.
„A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük” – mondta.
Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe.
Nagy Márton megerősítette, a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.
A miniszter szólt arról is, a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást.
A kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent – mondta. Kiemelte, a kormány emellett az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022-2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.
Nagy Márton közölte, a kormány a következő hetekben, az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok, július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kabinet tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékek a drágulása.
A miniszter elmondta, a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető.
Nagy Márton emlékeztetett, a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek.
A kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat – tette hozzá.
Kiemelte, az új kormányzati intézkedések évente több mint 2000 milliárd forintos megtakarítást jelentenek és elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
A tárcavezető kijelentette, a kormány továbbra sem köt kompromisszumot abban, hogy a családok érdekében megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóerejét, a családtámogatásokat, valamint a rezsicsökkentést.
A részletszabályok meg is jelentek a Magyar Közlönyben.
A szabályzó szerint a repülések után 3900-9750 forintot kell fizetni, az értékpapírügyletekre 0,3 százalék lesz a tranzakciós illeték, és Revolut jellegű utalások után is fizetni kell ezután – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából. A gyógyszerforgalmazóknak az egymilliárd forint feletti bevétel után kell adózni, a kiskereskedőknek a jelenlegi kiskereskedelmi adó 80 százalékát kell pótadó formájában elutalniuk. Az energiapiacon a világpiaci olajárnál olcsóbb orosz olajon keletkező nyereséget adóztatja meg az állam a Mol esetében. Emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is. Több lesz a cégautóadó is, amely a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függ.
