Meglátta a medve az árnyékát – hosszú lehet a tél

//Berényi Attila
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van ma. A katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária bemutatta Jézust, negyven nappal a születése után, a jeruzsálemi templomban. De a néphiedelem ilyenkor a medvékre is figyel.

A hagyományos paraszti kultúrában a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított, a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba, gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, és szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is. A szentelt gyertyát a sublótban, a ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották, emlékeztet az MTI.

A néphiedelem szerint, ha ezen a napon szép, napsütéses idő van és a barlangjából előbújó medve meglátja saját árnyékát, akkor hosszú tél várható. Ha azonban borult az idő és árnyékot nem látni, akkor a rossz idő már nem tart sokáig.

A Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje is előbukkant, akárcsak a Szegedi Vadasparkban élő macik is megmutatták magukat. Mivel mindkét városban sütött a nap, meglátták az árnyékukat.

A barna medvék valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor a medvék anyagcseréje és szívverése is lelassul. Időnként azonban – általában enyhébb, napsütéses időben – kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

(MTI)