2022 első napja van!

//Berényi Attila
Lencseleves. forrás: freepik / artcookstudio
Az új esztendő első napját éljük. Ez egyébként a Julius Caesar-féle naptárreform óta van így, bár ennek ellenére Európában és hazánkban is sokáig más dátum jelentette az új esztendő kezdetét.

A középkorban december 25-től számolták az új év beköszöntét, írja a Magyar Néprajzi Lexikon. A január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár tette általánossá. Bár voltak makacs emberek is idehaza, akik ezt nem fogadták el. Gömör vármegyében a veszverési lelkészt 1620-ban azért vetkőztették ki hivatalából, mert karácsonyt a régi naptár szerint ünnepelte.

Az esztendőváltáskor a zajkeltés régi hagyomány. Igaz, nem robbantgatással várták az új évet eleink. Volt, ahol kalapáccsal verték az üllőt, vagy ostort pattogtattak, kolompokat zörgettek vagy kiáltoztak. A béresek néhol addig zajongtak, amíg a gazdától pénzt nem kaptak a csendért cserébe.

Az újévi ételekhez már a történelemben is hozzá tartozott a bőségvarázslás. Ezért esszük ma is a mákot, lencsét, rizst és kölest. Tiltották a baromfi fogyasztását, mert a hiedelem szerint az elkaparná a szerencsét, ám a disznó kitúrhatja azt.

Máig élő babona az is, hogy az első vendégnek férfinek kellett lennie az évben. Az év első napján tilos volt mosni vagy ruhákat felakasztani a házban.

(Magyar Néprajzi Lexikon, wikipédia)