Első lépésként Csongrád-Csanád megyében, a Tisza déli szakaszán és a Maros hullámterében, illetve a Szolnok környéki vizekben végeznek szúnyoglárva-gyérítést – közölte Mukics Dániel.
Hozzátette: az eljárás során repülőről biológiai készítményt permeteznek háromezer hektárnyi vízfelületre ott, ahol sok szúnyoglárva fejlődik.
A biológiai módszerrel végrehajtott szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így a nem vérszívó szúnyogokra is ártalmatlan.
A szakértők folyamatosan nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődésüket, ez alapján határozzák meg a területet és a kezelés időpontját – fűzte hozzá a szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy hatékony biológiai gyérítést csak a szúnyogok tenyészőhelyeinek pontos ismeretében lehet végezni. Éppen ezért indította el tavaly a katasztrófavédelem azt a hároméves programot, amely a tenyészőhelyek feltérképezésére irányul.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak közreműködésével www.szunyogmonitor.hu néven új weboldalt hoztak létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. A közösségi tudomány jegyében létrehozott, lakossági megfigyelésekre épülő weboldal április elsején kezdte meg működését.
