Mitől fénylik Salamon töke?

//Berényi Attila
salamontoke_Orlai_Petrics_Soma_Salamon_királyt_anyja_megátkozza1857_201910

Orlai Petrics Soma: Salamon királyt anyja megátkozza (1857) / Wikipedia

Bár sokan hajlamosak azt mondani, hogy a töklámpás idegen a magyar hagyományoktól, az igazság egészen más. Ugyanis nálunk is népszokás volt rémisztő arcokat faragni a tökökből, sőt történelmi alapja is van. Ez volt a „tökvicsori”. Bár hazánkban nem Halloween idején, hanem egy picivel korábban, a kukorica és a tök betakarításának idején rémisztették egymást az ifjak, ilyen alkotásokkal.

És történelmünk egy pontján bizony meghatározó szerep jutott a világító tököknek is. Árpád-házi Salamon király – I. András és Anasztázia kijevi hercegnő gyermeke – unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval – I. András testvérének, Bélának fiaival – hadakozott a trónért. A hatalomért folytatott küzdelem rendkívül fordulatos történet, kijönne belőle egy izgalmas történelmi film is, vagy egy vaskos királydráma. Aztán 1074. március 14-én a mogyoródi csatában Géza és László, valamint a segítségükre siető Ottó morva herceg seregeikkel döntő győzelmet arattak Salamon felett. Az uralkodó fogságba esett, meg kellett válnia a hatalomtól. Később Salamont, összeesküvés vádjával a visegrádi palota tornyába záratta László az új király, az ajtókat és az ablakokat pedig befalaztatta.

Persze egy büntetés mit sem ér, ha a nép nem tanul belőle. Így a tornyot éjszakánként az őröknek töklámpásokkal kellett kivilágítaniuk, hogy okulásként mindenki messziről lássa, kit is tartanak ott fogva. Innen hát a mondás: világít, mint Salamon töke!

 

(via: origo)